A kiadásaid követése a költségvetés készítés első lépése, a második lépés a költéseid kategorizálása. Ez utóbbihoz szeretnék rendhagyó módon „mentális mankókkal” segítséget nyújtani.
A mentális reprezentációkról röviden
Ha egy témáról gondolkozunk, akkor öntudatlanul is igénybe veszünk mentális reprezentációkat. Ezek olyan gondolati eszközök, amelyek megkönnyítik számunkra a dolgok felfogását, elemzését és a döntéshozatalt, egyszerű példa szemléltetésként.
1 + 1 = 2
Egyszerű igaz? Mégis milyen mentális eszközökre gondol a szerző, ami ehhez kellhet? Hiszen értem a fentiek jelentését, már egy alsós is tudja mi ez. Ez persze azért van, mert az iskolában mind megtanultuk ezeknek a karaktereknek az értelmezését. Nem magától értetődő, hogy értjük mi van ide írva, kérdezz meg egy óvodást erről. A tanulás által kialakult a tudatunkban a fentiek megfejtésére való képesség, egy mentális reprezentáció.
Ha ránézek az egyenletre (mert tudom, hogy így nevezik hasonló jegyek összességét), akkor tudat alatt értelmezem a látottakat. Az „1″ jel tudod, hogy egy dolgot jelöl valamiből. A „+” karakter jelzi, hogy a bal és jobb oldalon levő dolgokkal műveletet, összeadást, kell végezni. Az „=” pedig azt jelenti, hogy a jel két oldalán lévő értékek megegyeznek.
Bármiről is gondolkozunk, ilyen sémák mentén fut végig az agyunk, és minél jobbak ezek a reprezentációk, annál jobb döntést tudunk hozni. K. Anders Ericsson Csúcsteljesítmény című könyvében amellett érvel, hogy ezeknek a gondolati sémáknak a fejlettsége az, ami elválasztja az átlagos embereket az egyes területek szupersztárjaitól.
Mentális reprezentációk a pénzügyek szolgálatában
Érdemes tehát a pénzügyek terén is számba venni, hogy miként gondolkozol. Nem tudsz megtakarítani, mert nem marad pénzed hónap végén? Biztos, hogy a megfelelő sémával állsz a megtakarításhoz? Mi lenne, ha hónap elején raknál félre? Félsz a tőzsdétől, mert az a nagyok játéka? Mi lenne, ha egy egyszerű termékbe fektetnél? Nem tudunk többet keresni, mert elérhetetlen egy jobban fizető állást találni? Mi lenne, ha kérnénk fizetésemelést, nem csak várnánk rá? És, így tovább és így tovább. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden csak fejben dől el, mert nem. De az biztos, hogy a gondolkodásunk megváltoztatásával tudunk változtatni helyzetünkön is.
Minden hasonló kérdés esetén érdemes megvizsgálni, hogy beidegződéseink helyesek-e vagy csak megszokáson alapulnak. Ha szeretnél többet olvasni erről, mentális reprezentációk, modellek szerepéről az életünkben, akkor tudom ajánlani a Farnam Street Blogot.
Költségeink kategóriái, a költség piramis
Amikor a kiadásaidat elkezded vezetni, kénytelen leszel a sok apró kis tételt saját szájízed szerint nagyobb kategóriákba osztani, hogy könnyebben átlásd pénzügyeidet. Lesz lakhatás, étel, szórakozás, stb. Egy lépéssel továbbmenve szerintem érdemes ezeket a kategóriákat is besorolni további 3 nagy osztályba: létszükséglet, jólét-szükséglet és luxus. A kiadásaid csoportosítása valahogy így nézne ki (klikk a nagy méretért):

- Pirossal alul vannak az alapok, ezek a létszükségletek: fedél; elég kalória, hogy ne halj éhen, de csak arra (parizerindexre gondolj); folyó víz; gyógyszer, ha beteg vagy / betegállomány anélkül, hogy tönkremennél; számlák, stb… Ezek olyan dolgok, amelyek minden ember számára nagyjából hasonlóak lesznek (persze van akinek többet kell enni, de elhanyagolható). Ha ezeket ki tudod fizetni akkor már létezni tudsz, de még nem élsz. Ahogy mondani szokták meghalni sok, élni kevés.
- Sárgával középen vannak a szabad költések, ezek a jólét szükségletek: dolgok, amelyektől egyértelműen nő az életminőséged, de amúgy tudsz létezni nélkülük is. Ez a lista szubjektív lesz mindenki számára. Ami az egyik embernek jólét a másiknak lehet luxus, vagy lehet nem is szerepel az igényei között. Ide tartoznak a hobbik, egy jobb lakás, egészséges ételek, sörözés a haverokkal, stb.
- A lista tetején vannak a luxus dolgok: olyasmik, amelyeket igazából csak presztízsből, külcsín miatt veszel meg, de meglennél nélkülük is. Valójában annyi a pénzed, hogy miért is ne költs ilyesmikre? Itt lehetnek nyaralások (de ez lehet jólét feltétel is adott esetben), sportautók, de akár drága ruhák, ékszerek, sőt helyzetedtől függően egy drága bérlet is ebbe a kategóriába csúszhat.
Amikor a költségeidet besorolod, minél feljebb kerül valami, annál kisebb kell, hogy legyen a fontossága. Illetve, elméletben egy alacsonyabb szinten lévő kiadásodnak mindig prioritást kell élveznie egy feljebb lévő dolognál. Amikor a kiadásaidat átnézed, ilyen szemmel gondold végig. Biztos szükségem van erre, vagy ez csak a piramis csúcsa jelenlegi helyzetemben?
Megmászni a piramist
A fentieknek megfelelően a piramist látva azt képzelhetjük, hogy az emberek általában valamelyik lépcsőn állnak és csak az adott szinten elérhető dolgokra költenek. Valahogy így:

És ez valahol, leginkább a legalsó szinten szinte biztosan így is néz ki. Vannak olyan mélyszegénységben élők, akik két lábbal a legalsó szinten (vagy az alatt) vannak és csak a létért küzdenek.
Szerencsére, sokaknak nem kell ilyen körülmények között élni. Remélhetőleg ti kedves olvasók valahol a középső szinten integettek velünk együtt:

Persze, a gyakorlatban költekezésünk inkább olyan, mint egy polip csápjai. Néha bele-belekapdosunk a luxuscikkekbe és elmegyünk egy drága nyaralásra. Néha megcsúszunk egy kicsit, ekkor nem tudunk mindent az alsó szintről kifizetni. Például egy számlát csak késve, következő hónapra áttolva tudunk rendezni. Bár a piramis segít a költség besorolásában és a költség-hierarchia megértésében, de egy másfajta ábrázolás még jobban hozzásegíthet, hogy pontosan hogyan oszt be a pénzedet.
Desztillált költségek
A valóságban egy adott időszakban több dologra is költünk kielégítve különböző szintű igényeinket. Ezt illusztrálhatjuk úgy, mintha a cseppfolyós pénzünkkel (ez az erőforrásunk ugyebár) megpróbálnánk különböző tartályokat feltölteni. Egy gazdag, egy szegény és egy átlagos ember kiadásai a következőképp alakulnak egy ilyen ábrán:

Első esetben valószínűleg nem lesznek pénzügyi gondjaid. Második esetben, minimális mozgástered van jelenlegi körülményeid között. De, már az is fontos, hogy tudatosan felismerd, gondok vannak bevételi oldalon. A harmadik kategóriában azért nagyobb a játéktered.
Gond akkor van, ha megtöltöd a luxust és elfelejted a jólétedet. Még rosszabb, ha luxus dolgokra költöd a pénzed, de közben az alapokat sem kezeled le, valahogy így:

Ezt csináljuk akkor, amikor nem fizetjük ki a számláinkat, de közben törlesztjük a legújabb 400 ezer forintos iPhone árát. Vagy, amikor két hét alatt bulikra elverjük a pénzünket, aztán hónap végén smack levesen és kenyéren élünk (azok a szép kolis évek). Sőt én ide venném azt is, ha nem takarítunk meg, nincs vésztartalékunk, de mellette ruhákra, bulikra, drága edzésekre és tech cuccokra költjük a pénzünket.
Ne érts félre, nem hiszek az aszkétizmusban. Én is költök luxuscuccokra, ezeket a kiváló rajzokat egy nagyon drága reMarkable ebook-olvasón rajzoltam. Ezt megvenni nem volt létszükséglet, olvasni és rajzolni is tudok máshogy, de úgy éreztem jó lesz, ha nekem van egy ilyenem (és eddig nem bántam meg, de túláradó boldogságom sincs tőle). Ez nekem annyi lemondással járt, hogy 2 hónapig a jólét szükségletem (megtakarítás) feláldoztam egy luxus szükségletre (reMarkable).
Tanulság
Remélem, hogy lesz, akinek segít ez az egyszerű kis színes-szagos, ábrás gondolatmenet abban, hogy a kiadásairól elmélkedjen. Keress többet, mint amennyit elköltesz, a maradékot pedig fektesd be. Számunkra ennyi a pénzügyi szabadság titka, írtuk ezt korábban.
Ennek első feléhez szükséges az, hogy tudd mire megy el a pénzed és az is, hogy tudd mire akarsz költeni. Csak te tudod, hogy neked kell-e a futás a jólétedhez. Esetleg egy konda tengerimalac tenne téged boldoggá? Vagy egyik sem és inkább LEGO-ra szórnád a pénzedet? Vagy, valószínűleg valami teljesen más dologra és nem ez én fura szokásaimat követed. A lényeg, hogy ülj le és döntsd el te magad, mi a fontos számodra. Pénzügyekben a tudatosság az a szokás, amelynek gyakorlásával a legmesszebb jutsz.
Olvasd el ehhez tartozó cikksorozatunk többi részét is: