Pontosan 1 éve már, hogy 432 forintért lehetett 1 eurót vásárolni. Ennél magasabb azóta sem volt az árfolyam.
Tavaly ilyenkor rengetegen írtak vagy kerestek meg, hogy érdemes-e eurót (vagy más devizákat) vásárolni. Még többen voltak azok, akik nem is kérdeztek vagy gondolkodtak, hanem csak cselekedtek és esztelenül nyomták a vétel gombot.
Valószínűleg ilyen időszakok a jövőben is lesznek, amikre érdemes felkészülni, ezért írom most „békeidőben” ezt a cikket.
Tehát nézzük meg mi is történt a pánik euró vásárlókkal, illetve vonjuk le a tanulságokat, hogy ehhez hasonló helyzetekben mit érdemes tenni.
Ennyit bukott papíron az, aki a csúcs közelében vásárolt
Már a fenti grafikon is szépen mutatja, hogy aki éppen szerencsétlenül a csúcson vagy annak közelében vásárolt be, az forintban egyelőre veszteséget kénytelen elkönyvelni.
Ennyit lehetett 1 millió forinton veszíteni a különböző vételi árfolyamokon.
Ráadásul egy-egy magyar banknál vezetett euró számlánál számolni kell számlavezetési díjjal is, illetve még mindig sokan a középárfolyamhoz képest 0,5 – 2 százalékot vonnak le az átváltásért, ami tovább növeli a veszteséget.
Persze ezek megspórolhatók olyan fintech cégekkel, mint amilyen a Revolut vagy a Wise, de ezek korántsem olyan biztonságosak, mint más nagynevű bankok vagy brókerek, így nem gondolom, hogy a megtakarítások akármekkora részét is érdemes ilyen fintechekben tartani.
Ráadásul az euró vásárlás csak részben oldja meg a gondokat.
A nagy probléma
Az euró tartása nem befektetés, hanem deviza spekuláció.
Az euró is csak egy pénznem, amely ugyanúgy értéktelenedik, mint a forint. Lehet, hogy kisebb ütemben és emiatt forintban nézve rövidtávon lehet rajta nyereség, de hosszútávon ez is veszíteni fog az értékéből.
Ugyanis az európai infláció is sokáig 10 százalék felett volt az elmúlt egy évben, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Érdemes a megtakarításokat olyan befektetésben kamatoztatni, amely legalább infláció mértékű hozamot tud generálni, ugyanis csak így kerülhető el a pénz elértéktelenedése.
És, akkor még nem is beszéltem a legnagyobb veszteségről, amivel szinte senki sem számol.
A megtakarítás alternatív költsége
Mit is jelent ez?
Akkor, amikor valaki a megtakarítását euróban tartja, lemond más olyan alternatívákról, amelyekben ez idő alatt kamatozni tudná ugyanezt az összeget.
Ez olyan, mint amikor elmész egy étterembe, hogy elfogyassz egy jó puha húsú szaftos szarvasmarha pörköltöt, de éppen emiatt az erre szánt pénzt már nem tudod más főételekre költeni, mint például rántott hús vagy egy jó hamburger.
Ugyanez történik a megtakarításokkal is, ugyanis amíg euróban csücsül a pénz, addig nem lehet olyan biztos befektetésben kamatoztatni, mint az állampapír vagy a bankbetétek.
Ha mondjuk 2022 október 12-én euró helyett a Diszkontkincstárjegy D230823-as sorozatba kerül a már fenn említett 1 millió forint, amelyre éves 12,84%-os hozam járt, akkor 2023 augusztus 23-án 79 298 forintot (időarányos hozam ~8%) lehetett ezen nyerni úgy, hogy közben a tőkét nem kockáztattuk.
Tehát az, aki 432-ön vásárolt eurót egyrészt elszenvedte az eddigi árfolyamveszteséget, ami 113 425 forint (08.23-án 383 Ft euró árfolyammal számolva), plusz elbukta azt a 79 298 forintot is, amelyet biztosan megkaphatott volna azzal, hogy inkább Diszkontkincstárjegyet vásárol. Így bukva összesen 192 724 forintot.
Megfordítva a gondolatot, a csúcs 432-es szinttől még 8 százalékot kellett volna gyengülnie a forintnak az euróhoz képest, azaz 466 forintra ahhoz, hogy ugyanott legyen, mintha a biztos DKJ-be kerül a pénz.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük ezeket a helyzeteket?
Pánik helyett gondolkozzunk és tegyük fel a következő kérdéseket
Nincs baj azzal, hogy valaki eurót (vagy más devizát) szeretne tartani, egészen addig amíg erre nem befektetésként tekint. Befektetésről akkor beszélünk, amikor a deviza valamilyen értékpapírba kerül, mondjuk külföldi kötvényekbe, befektetési alapokba (pl ETF) vagy részvényekbe. Így már lehet értelme a dolognak.
Ha legközelebb megint durva gyengülésbe kezd a forint, akkor érdemes a következő kérdéseket feltenni pánik euró vásárlás előtt.
Milyen más hasonló kockázatú alternatívák vannak ugyanennek a megtakarításnak a kamatoztatására?
Mennyit kéne gyengülnie a forintnak, hogy ugyanannyi nyereség legyen, mint az alternatív befektetésben?
Ha ezek után is valaki arra a logikus döntésre jut, hogy eurót akar vásárolni, akkor hajrá. A lényeg, hogy ez egy tudatosan átgondolt folyamat eredménye legyen. Ne pedig a félelemé és pániké.
(Borítókép forrás: canva.com)