fbpx

A pénz, mint motivátor – motiváció a munkahelyen

A pénz, mint motivátor – motiváció a munkahelye

Szerencsések azok, akik megtalálták hivatásukat és hétfő reggel úgy mennek be dolgozni, hogy már várták az új hét kezdetét. Sajnos a legtöbben inkább küzdünk azzal, hogy megtaláljuk a munkahelyi motivációt.

Észrevettem, hogy a munkahelyi teljesítményem hullámzó és egyre nehezebben kezdek neki a feladatoknak. Ráadásul, ahogy telik az idő egyre gyakrabban jönnek a demotivált időszakok és tovább is tartanak. Pedig emlékszem friss pályakezdőként még nem okozott gondot a 10-12 óra napi munka sem. Vajon akkoriban mi motivált vagy tartotta bennem a lelkesedést?

Bennem változott meg valami vagy csak a körülmények? Lehet eddig csak a pénz motivált? Most hogy van már jelentős megtakarításom, ez a faktor, mint motivátor kezd eltűnni?

Éppen átlapoztam Mérő László Az érzelmek logikája című könyvét, ahol találtam egy egész fejezetet, ami ezt a témát boncolgatja. Meddig motivál a pénz a munkában?

Hosszútávon mi a baj a pénzzel, mint motivátor

Ha az embert megkérdezik, hogy miért dolgozik, akkor az esetek többségében az a válasz, hogy mert kell a pénz megélhetésre. Legtöbben órabérért dolgozunk, aminek megvan a jó és egyben rossz oldala is. Ez a rendszer nagyon jól alkalmas arra, hogy megteremtse a munkavállaló számára a biztonságérzetet, de pont emiatt nagyon demotiváló is tud lenni. Ha így is úgy is megkapjuk a bérünket, akkor nem vagyunk arra ösztönözve, hogy a kötelező minimumnál egy kicsit is többet tegyünk. Így ez a legkevésbé ösztönző fizetési rendszer.

Nem véletlen, hogy sokszor az értékesítők dolgoznak a legnagyobb erőbedobással és egyben kapják a legnagyobb bért is. De még náluk is eljöhet az a pont, amikor az extra pénzegység megszerzése nem motiválja őket tovább.

A fordulópont

Egy bizonyos pontig felfoghatjuk a pénzt, mint motiváló tényező és kutatások már be is bizonyították ezt. De van egy szint, ami után ez a görbe már nem emelkedik, hanem szépen elkezd csökkenni.

Mérő László, könyvében a New Yorki taxisok példáját hozza fel. Az esős délutánokon jóval kevesebb taxist látni az utakon. Pedig azt gondolhatnánk, hogy számukra ez az időszak egyenlő a pénzesővel. Az emberek inkább fognak egy taxit, hogy ne kelljen a zuhogó esőben várni a buszt. A nagyobb kereslet több fuvart jelent és nagyobb keresetet. Ezzel ellentétben a taxisok inkább élvezik a nyugodt délutánjukat otthon, miután délelőtt már megkeresték az aznapra szükséges betevőt.

Vannak cégek, ahol azt gondolják, hogy csupán pénzzel mindent meg lehet oldani. Ez nincs így, ahogy a kevés pénz sem megoldás egy bizonyos pont után.

Milyen szintig motivál a pénz

A pénznek, akkor van hosszútávon motiváló hatása, ha valamilyen szinten a szelfünkkel is kapcsolatba kerül. A pénzjutalmak csak olyankor hatásosak, ha el is gondolkozunk rajta. Ezt általában egy váratlan mértékű jutalom tudja előidézni. Így a túl nagy vagy túl kicsi jutalom is kiválthatja ugyanazt a hatást.

A túl nagy jutalommal munkáltató szempontból az a baj, hogy legközelebb is emelni kell a tétet, hogy kiváltson hatást, így ez hosszútávon túlságosan költséges lenne.

A kicsi jutalom már egy érdekesebb eset. Hogy lehet az, hogy kevesebbet kapunk mégis ugyanazt a hatást érik el? Mérő László ezt a kognitív disszonanciának tulajdonítja.

A kognitív disszonancia az, amikor az emberben egy korábbi alapgondolatnak ellentmond egy új információ vagy tapasztalat és ezáltal belső feszültséget élünk át. Legjobb példa erre a dohányzás. Egy költséges, egészségre káros szokás, amelyet igazából nehéz ész érvekkel alátámasztani, hogy miért csinálja az ember. Mégis a dohányzók próbálják több érvvel is megmagyarázni, mint hogy Béla bácsi is egész életében szívta a cigit, de még most 97 évesen is kutya baja. Vagy ott vannak azok, akik nem dohányoztak mégis tüdőrákosak lettek.

Legbelül talán érezzük is, hogy ez nem állja meg a helyét, de az emberi tudat elképesztően jó abban, hogy meggyőzze saját magát még akkor is, ha minden logikának ellentmond. És ehhez hasonlóan játszódik le a munkahelyi elégedettséggel kapcsolatos gondolatmenetünk is.

Amikor alacsony jutalmat kapunk egy olyan tevékenységért, amit nem szeretünk végezni, akkor meg kell magunknak magyarázni, hogy miért tesszük ezt. Ha a bér nem kielégítő mértékű, akkor nem tudjuk azzal magyarázni, hogy legalább jól megfizetnek. Ezért kénytelenek vagyunk meggyőzni saját magunkat, hogy a munka szeretetéért, a jó társaságért vagy egyéb juttatásokért tesszük.

Miben hazudsz még magadnak?

Ismerve a kognitív disszonancia fogalmát rájöttem, hogy karrierem során sokszor hazudtam és hazudok magamnak.

A vállalatok pedig éppen ezért nem is fognak maguktól túlfizetni. Nekik fontosabb lesz az, hogy kialakítsák a kellemes munkahelyi légkört, amitől jól érzed magad és éppen csak annyit keress, amitől nem akarsz nagyon ugrálni.

A kérdés, hogy neked ennyi elég-e.

Szeretnél tudatosabb lenni pénzügyeidben? Iratkozz fel és küldök pár hasznos cikket.

Diószegi Dániel

Diószegi Dániel vagyok a Számvető Blog társszerzője. Örülök, hogy elolvastad cikkemet és remélem hasznosnak találod napi pénzügyeidben. Pénzügyi végzettséggel és 5+ év banki tapasztalat után is úgy érzem, hogy a pénzügyekről mindig lehet újat tanulni. A blog azzal a céllal született, hogy folyamatos tanulással tovább növeljük magunk és mások pénzügyi tudatosságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Megosztom Facebookon
Megosztom Redditen
Megosztom Linkedinen

Valóban független konzultáció a személyes pénzügyeidről, érthetően, termékértékesítés nélkül

Kapcsolódó cikkek

Befektetés

Magyar állampapír 2022

Minden, amit érdemes tudnod Frissítve: Írta: Jogi nyilatkozat A magyar állampapír jó alternatíva pénzed biztonságos kamatoztatására. Ebben a cikkben bemutatom, hogy Magyarországon milyen lehetőségeid vannak

Bővebben »

Segítségre lenne szükséged?

Jelentkezz egyéni konzultációra

15 000 Ft / alkalom

Konzultáció díja: 15 000 Ft / alkalom

Töltsd ki az űrlapot és hamarosan keresni foglak a részletekkel és időpont egyeztetéssel.

Sajnos személyi jövedelmadó befizetés nélkül nem tudod igénybe venni ezt a lehetőséget

Jogi nyilatkozat

A Számvető egy ingyenesen elérhető pénzügyi weboldal, amelynek célja, hogy az olvasókat segítse releváns információkkal, amelyek a leginkább érthető módon mutatják be az adott pénzügyi terméket. Kérlek azonban, hogy az itt közölt információkat ne tekintsd ajánlásnak. Vedd figyelembe, hogy az oldalon megjelenő tartalmak teljesen szubjektívek, amelyek hiányosak és/vagy pontatlanok lehetnek. Kérlek minden esetben ellenőrizd az itt leírtakat. Sőt, hálás leszek érte, ha pontatlanságot találsz és ezt jelzed felém. Ezek a teljesen ingyenes tartalmak a partnerek (az ezen az oldalon felsorolt ​​vállalatok némelyikétől) affiliate linkjén történő belépések után kapott ajánlási jutalékoknak köszönhetően fenntartható (ezek nem járnak többletköltséggel a belépőnek/regisztrálónak).