A válságok akkor és most: Hitelválság Rómában

Független Pénzügyi segítségért csúsztasd fel!

válságok története - róma33

Lassan egy éve mindenki várja, hogy jön a következő válság és ránk szakad az ég. De milyen válságok voltak korábban? A 2008-as Nagy Recesszió mindenkinek élénken élhet az emlékezetében, de azt tudtátok-e, hogy a gazdasági visszaesések egyáltalán nem új dolgok? Sorozatunkban bemutatjuk néhány korábbi válság történetét, az első egy válság Róma történetéből.

Kezdetnek utazzunk vissza az időben néhány évezredet. A gazdasági visszaesések és sokkok a szervezett államok és a termelés bonyolultságának növekedésével egyidőben kezdtek megjelenni. Az ó- és középkor gazdasága gyökeresen eltért az általunk megszokott modern működési formájától, ez nem jelentette, hogy mentesek voltak krízisektől. A recessziók hasonlóan pusztító következményekkel jártak, mint manapság. Lehet, hogy a kiváltó nem egy tőzsdei buborék volt, hanem egy járvány, vagy katonai vereség, de a jelenség tünetei számunkra is felismerhetők.

Római hitelpiaci válság 33-ban, bevezető

A Római Birodalom csúcsán járunk, Augustus megszilárdította Rómában a császárság hatalmát, a kontinensen pedig a Birodalom uralmát. Őt a trónon a hírhedten zsugori (és perverz) Tiberius követte. Időszámításunk szerint 33-ban az ő uralkodása alatt történt az első részletesen lejegyzett gazdasági válság.

Bár, a válság jól dokumentált kétezer év távlatából bizonyos részletek összemosódnak. Több teóriai is verseng a pontos okokról. Az egyik elsősorban politikai intézkedések súlyát (uzsoratörvény, földtörvény) hangsúlyozza.  Más teóriák szerint Tiberius megszorító politikája, és egyes üzleti döntések szerepe is jelentős volt a válság kirobbanásában. Nem fogok az akadémiai vitában igazságot tenni, számunkra a válság története ennél érdekesebb.

Tiberius és a Szenátus szerepe

A válság egyik kiváltó oka a változó császári politika volt. Tiberius szakított elődje intézkedéseivel és visszafogta az állami beruházásokat az Örök Városban. Modern kifejezésekkel élve Tiberius a megszorító politika híve volt. Egyes becslések szerint uralkodása kezdetén az uralkodói kincstárban 100 000 000 sestertius volt az egyenleg, végére viszont már 2 700 000 000 rúgott császári vagyon, tehát ha a kincstár növelése volt a cél, akkor sikeresnek mondható ez a néhány év. Ugyanakkor az állami beruházások elmaradása lassította a gazdaságot és csökkentette a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hiszen azok a kincstár mélyén pihentek. Ez előkészítette a terepet egy lassulásnak és recessziónak, önmagában azonban nem vezetett volna valószínűleg válsághoz.

Döntsük be a hitelezést, mi baj lehet?

Gondolta a fentit néhány földbirtokos és szervezkedésbe kezdett. A Szenátus itáliai földekkel rendelkező tagjai úgy döntöttek, hogy felelevenítenek egy Julius Caesar korában hozott törvényt. Ez a rendelkezés kimondta, hogy hitelnyújtáshoz a hitelezőnek meghatározott mennyiségű biztosítékot kell tudni felmutatnia Itáliában található földbirtok formájában. A hitelezéssel foglalkozó üzletemberek viszont kollektíven úgy döntöttek, hogy a következő módon állnak a szabályhoz:

A ravasz földbirtokosok azt remélték, ha kényszerítik a bankokat, mert róluk beszélünk, hogy földeket vegyenek, akkor birtokaik értéke az egekbe fog szökni. Tömegesen támadták meg bíróságokon a hitelezőket uzsorázással és jogtalan szolgáltatás nyújtás vádjával.

A bíróság a törvény szerint ellenük is ítélt, de mivel sok szenátor is áldozatul esett volna a Szenátus és Császár 18 hónapnyi haladékot adott a helyzet kezelésére. Ez azzal járt, hogy az eddig bankokat hitelező befektetők egymás után kezdték lehívni a tőkéjüket, azaz kezdték volna, de a bankok nem tudták előteremteni a pénzt. Az ördögi kör elindult senki sem akarta megvenni a bankok befektetéseit, mert nem volt szabadon hozzáférhető vagyona, a befektetések elértéktelenedtek, villák és versenylovak az eddigi áruk töredékéért keltek el. Nem egészen úgy sült el a dolog, ahogy a kitalálók elképzelték.

Kockázatos üzelmek

A fenti két dolog önmagában is elég lehetett volna már a válsághoz, de William S. Davis Influence of Wealth in Imperial Rome című könyvében megoszt egy harmadik kiváltó okot is. Néhány kockázatos üzleti befektetés pont rossz időben dőlt be.

Először, az alexandriai Seuthes & Fia kereskedelmi vállalkozás három fűszerekkel megrakott hajóját vesztette el a Vörös tengeren egy viharban, és az etiópiai tevekaravánjaik sem voltak olyan nyereségesek, mint korábban. Ezzel egyidőben a Malchus és Társa az Antiokban, Ephezuszban és Tyre-ben érdekeltségekkel rendelkező vállalkozás hirtelen csődbe ment egy szabados sikkasztása és föníciai dolgozók lázongása miatt. Mi a közös a kettőben? Ugyanaz a bank hitelezte mindkettőjüket. Gondolom látjátok hova tart a sztori.

A Quintus Maximus & Lucius Vibo bankháznak nagy kitettsége volt a fenti két vállalkozásban, amikor a Via Sacra (a római Wall Street) befektetői megsejtették, hogy gond lesz a QM&LV-nél megrohanták, hogy hozzájussanak a pénzükhöz. A járvány tovább terjedt azzal, hogy kiderült a Pettius Testvérek bankháznak a QM&LV felé volt nagy a kitettsége. A bankpánik beállt, mindenki a pénzéhez akart jutni, de a bankházaknál nem állt takaros sorokban az arany, hanem befektetésekben tartották, amiket nehéz volt pénzzé tenni. Főleg, mivel egy Észak-galliai lázongás miatt a Pettius Testvérek befektetései éppen kifejezetten kockázatosnak számítottak. A két bankház ugyanazon a napon bezárta kapuit, kvázi csődöt jelentett. Ez természetesen megrázta az egész bankrendszert, amit tovább súlyosbított a már ismertetett politikai döntéshozatal is.

A válság megoldása? Pénz, pénz, pénz

A Szenátus képtelen volt megoldani a helyzetet, ezért iránymutatásért futárt küldtek az ekkor már Caprin tartózkodó császárhoz. Tiberius szakítva garasoskodásával, megnyitotta a pénzcsapot és felfüggesztette Caesar törvényének betartatását.

A császári kincstárból 100 000 000 sestertius kölcsönt (3 évig kamatmentes) biztosított megbízható bankházak számára, akik így ki tudták fizetni a hitelezőiket. A legsürgetőbb ügyek elintézése után beindult a magánhitelezés is, ezáltal a bankpánik gyorsan megoldódott. Ez nem azt jelentette, hogy mindenki visszakapta a pénzét, voltak olyanok akik minden pénzüket elvesztették, és bankok amik sosem tudtak újra kinyitni. A gyógymód számunkra is ismerős lehet, hiszen például 1929 után amerikában a New Deal program, vagy napjainkban a kvantitatív ízing (pénznyomda) is hasonló megfontolásokon nyugszik. Megismerve az első részletesen lejegyzett gazdasági krízis történetét  meglepő mennyire hasonló, ahhoz amikkel saját életünkben is találkozhattunk. Talán a mögöttes termékek bonyolultabbak, de a lényeg ugyanaz maradt.

Tetszett a cikk? Akkor a hírlevelet imádni fogod.

Heti rendszerességgel megosztom gondolataimat arról, amit a pénzről éppen tanultam vagy olvastam. Semmi spam, csak tiszta érték.

Add meg email címed és csatlakozz az 1000+ feliratkozóhoz. 

A feliratkozással elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó cikkek

Ezekről is írtam a témában

Megmutatom, hogy hogyan ne vegyen ki senki pénzt a zsebedből

  • Pénzügyi audit – átnézem meglévő pénzügyi termékeid (Nyugdíjbiztosítás, LTP stb.)
  • Befektetés – megmutatom miként tudod pénzed kamatoztatni, minimális költségek mellett
  • Pénzügyi terv – összerakjuk azt a rendszert, amely egyre közelebb visz az pénzügyi szabadsághoz

Jogi nyilatkozat

A Számvető egy ingyenesen elérhető pénzügyi weboldal, amelynek célja, hogy az olvasókat segítse releváns információkkal, amelyek a leginkább érthető módon mutatják be az adott pénzügyi terméket. Kérlek azonban, hogy az itt közölt információkat ne tekintsd ajánlásnak. Vedd figyelembe, hogy az oldalon megjelenő tartalmak teljesen szubjektívek, amelyek hiányosak és/vagy pontatlanok lehetnek. Kérlek minden esetben ellenőrizd az itt leírtakat. Sőt, hálás leszek érte, ha pontatlanságot találsz és ezt jelzed felém. Ezek a teljesen ingyenes tartalmak a partnerek (az ezen az oldalon felsorolt ​​vállalatok némelyikétől) affiliate linkjén történő belépések után kapott ajánlási jutalékoknak köszönhetően fenntartható (ezek nem járnak többletköltséggel a belépőnek/regisztrálónak).