„Vettem OTP-t, de el kellett volna adnom 18 400-on, amikor még a csúcson volt, és visszavennem 17 200-on”
Egy visszatérő mondat, amit már számtalanszor hallottam random beszélgetéseken az irodában vagy egy kocsmában.
A jó öreg adrenalintól fűtött részvény kereskedés. Nagy nyereség. Gyorsan. És persze kockázatosan…
Jártam ezt az utat és néha-néha még most is rátérek, ezért mindig emlékeztetem magamat, hogy miért ne tegyem.
Megnéztem pár tanulmányt és statisztikát, hogy az esetek többségében ez miért nem nyerő módja a befektetésnek.
A fenti mondatot befektető szemmel vizsgálva, két gondolkodási hibát / torzítást fedezhetünk fel.
Hiba 1: Egyedi részvény vásárlás
Kezdő befektetőként a gyorsan sok pénzt keresni egyedi részvény befektetéssel stratégia híve voltam. Életem első befektetésekor minden megtakarításomat MOL részvénybe tettem.
Idővel rájöttem, hogy kiválasztani a nyerő részvényeket nehezebb, mint ahogy azt elsőre elképzeli az ember.
Erről már korábban részletesen írtam, az ember, aki elvesztette mindenét a tőzsdén cikkemben.
Egy tanulmány megvizsgálta az amerikai részvények teljesítményét 1980 – 2013-as időszakban és arra jutottak, hogy csupán a részvények 7%-a lesz extrém nyerő. Megfordítva a dolgot, a részvények 93%-a nem lesz Tesla, Amazon vagy Apple.
A részvények 75%-a pedig 0 vagy rosszabb hozamot értek el a vizsgált időszakban.
Az esélyek finoman szólva sem túl jók. Nem kevés szerencsére lesz szükséged, hogy kiválaszd az extra nyerőket.
Ráadásul ez csak a munka egyik része. A másik része, hogy időben kell beszállnod, végig ki kell tartanod és végül a csúcson eladnod.
Hiba 2: Eltalálni az árfolyam tetejét vagy alját sokkal nehezebb, mint azt elsőre gondolod
Indexek historikus teljesítményét visszanézve kirajzolódik a bika és medve piacok mintája. Ezt nézegetve adja magát a kérdés.
Miért ne próbálnánk meg elkerülni a medve piacok okozta leejtmeneteket?
Nem lenne jövedelmezőbb csak a felívelő szakaszokban részt venni?
Első ránézésre logikusnak tűnhet, de sajnos a valóságban ez sokkal nehezebb. A piacot időzíteni szinte lehetetlen.
Lehet egyszer kétszer szerencsés leszel, de minél tovább csinálod, annál biztosabb, hogy alul fogod teljesíteni a piacot.
Ez a grafikon azt mutatja, hogy átlagosan hány százalékkal teljesítenek gyengébben azok, akik adják veszik az értékpapírokat, szemben azokkal, akik csak nyugodtan ülnek a fenekükön és tartják.
Csak egy rövid ideig voltak jobbak a kereskedő típusú befektetők (piros vonal feletti rész).
7 éves időszakot nézve 40%-al teljesítettek alul a nyugtalanabb kereskedő típusú befektetők.
Barátod a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia
Warren Buffettnek volt egy érdekes fogadása Ted Seides amerikai hedge fund menedzserrel. A fogadás tárgya az volt, hogy 10 év alatt az S&P 500 index (500 legnagyobb amerikai vállalat súlyozott teljesítménye) felülteljesíti a Ted Seides által választott 5 hedge fundot (aktívan kezelt befektetési alapok, ahol egy szakértő saját meglátása szerint adja veszi az értékpapírokat).
A tét 1 millió dollár.
A versenyt utcahosszal az S&P 500 és így Warren Buffett nyerte. Annyira elhúzott, hogy Ted már 7 hónappal a határidő lejárta előtt bejelentette vereségét és elutalta az 1 millió dollárt.
Egyszerű befektetőként, aki nem akar hobbit csinálni a pénzügyei kezeléséből, annak a legegyszerűbb stratégia a vedd meg és tartsd (magyarul furán hangzik, ezért mostantól buy and hold-ot fogom használni).
A lényege, hogy egyszerűen kiválasztasz egy kellően jól diverzifikált indexkövető ETF-t, mint az S&P 500 vagy MSCI World és csak tartod. Történjen a világon bármi, Te csak ülsz benne és tartod. Az a legjobb, ha minimum 10 évre meg is feledkezel róla.
Ez egy hosszútávú stratégia és a tartás időtávja a Te pénzügyi céljaidtól függ leginkább. Például, ha nyugdíjra szeretnél félretenni és még évtizedeid vannak, akkor ezzel tudod a legjobb eredményt elérni, a legkisebb energiaráfordítással.
A buy and hold nagyszerűsége az egyszerűségében van. Legalábbis papíron…
Nem csinálni semmit sokszor nehezebb, mint csinálni valamit
Ez itt az S&P 500 historikus grafikonja.
Te is láthatod, hogy miért ez a nyerő stratégia.
Évi átlag 9,5% hozam az elmúlt 40 évben és átlag 12,3% az elmúlt 10 évben. Ráadásul mindez dollárban… A forint gyengülés ehhez még hozzáad 2 – 2,5 százalékot.
Mégis komoly küzdelem meggyőzni egy átlagos befektetőt, hogy ne csináljon semmit, csak vásárolja kitartóan az index követő alapokat és üljön rajta minimum egy évtizedet.
A buy and hold stratégia előnyeiről meggyőzni valakit, kb olyan, mintha egy tesztoszterontól fűtött tinédzsert próbálnánk meggyőzni arról, hogy várjon a szexszel házasságig…
Elismerem, hogy ez a típusú befektetés halál unalmas. Nem leszel egyik évről a másikra szuper gazdag és lesznek pillanatok, amikor a legnagyobb kihívásod az lesz, hogy ne csinálj semmit.
Cserébe lassan, de biztosan meglesz az eredménye.
Warren Buffett kevésbé ismert, de hasonlóan sikeres üzlettársa, Charlie Munger a következőt mondta erre /szabadfordításban/:
„Aki nem képes nyugodtan kiülni egy évszázadonként 2-3-szor előforduló 50%-os piaci áresést, az nem alkalmas arra, hogy befektetőnek nevezze magát és megérdemli azokat a középszerű hozamokat, amik ezzel járnak… szemben azokkal a befektetőkkel, akiknek megvan a kellő hidegvérük ahhoz, hogy bölcsen kiüljék ezeket a piaci ingadozásokat.”
Légy türelmes, egyszerűsíts és tarts ki évtizedekig a stratégiád mellett
Forrás: Economic SYNOPSES
2 Responses
Hosszu tavon jo strati, de mint a grafi mutatja 2000 es 2012 kozotti 10+ evben massziv veszteseges volt. Szinte barmikor vehetted, ha nem talaltad el a lokalis maxot nem lett 5 ev slatt, ha belenyultal meg 10 alatt sem poz. Hosszu tavon meg sajnos mindannyian:+
NN-nek teljesen igaza van.
Jelenleg S&P 500 erősen túlértékelt a piacon.
Egyetlen amerikai ETF se jó jelenleg, mivel fundamentális alapon nézve az összes túlértékelt.
Charlie Mungernek teljesen igaza volt, hogy a jó befektetéshez türelem kell. Nem most kéne rávenni a köznépet amerikai ETF vásárlásra. hanem 10 évvel ezelőtt kellett volna.