Állampapír visszaváltás: Tényleg megszűnhet?

Kicsit szomorúan tapasztalom, hogy az Államkincstár novemberi kérdőíve sokakban félelmet ébresztett, amelynek hatására eladták állampapírjaikat. Legtöbbször éppen azokat a PMÁP-okat, amelyek a következő kamatperiódusban akár 19%-ot is fizettek volna.

Az ilyen hirtelen jött érzelmi döntések tipikusan azok, amelyek a legnagyobb kárt okozzák a befektetésekben. Ezek ellen úgy védekezhetsz a legjobban, ha megérted a félelmed tárgyának működését. Ezért ebben a cikkben leírtam, hogy hogyan működik a visszaváltás és megnézzük, hogy jogos-e attól félni, hogy az Államkincstár hirtelen nem váltja vissza vagy jelentős mértékkel megemeli a lakossági állampapírok visszaváltási díját.

A rövid válaszom: Nem.

De ahhoz, hogy megértsd a miérteket, nézzük meg az államadósság kezelés folyamatát.

Ez történik, amikor állampapírt veszel

Állampapírvásárláskor a Magyar Államnak adsz kölcsön, hogy a hiányos államháztartási működését tudja finanszírozni, amiért cserébe ő megígéri, hogy a kölcsönt kamatostól visszafizeti a megegyezett feltételek mellett, amelyeket az adott állampapír ismertetőjében olvashatsz el. Ennek a menedzselésére jött létre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), aki a kibocsátója ezeknek az állampapíroknak.

Gondolj úgy az ÁKK-ra, mint egy zenekarra, aki felelős a „koncert” (az állampapír-kibocsátások) megtervezéséért és lebonyolításáért. Ők döntenek a „műsorról” (az állampapírok típusáról), az „előadások időpontjáról” (a kibocsátások időzítéséről) és a „jegyárakról” (a kamatokról és a futamidőről). Az ÁKK biztosítja a zenét (az állampapírokat), amely vonzza a közönséget (a befektetőket), és felelős azért, hogy az előadás az elvártaknak megfelelően történjen és mindenki elégedett legyen a végén.

Pont, mint ahogy a koncertjegyeket sem közvetlenül a zenekartól veszed meg, hanem jegyértékesítőktől, úgy az állampapírokat is olyan forgalmazókon keresztül tudod megvásárolni, mint amilyen az Államkincstár is.

Az Államkincstár, mint a jegyek értékesítője a közönség közvetlen kapcsolattartója a koncerttel (a befektetéssel), vagyis rajtuk keresztül tudod megvásárolni a jegyeket (az állampapírokat).

Ilyen jegyértékesítőből (forgalmazókból) több is van. Például a nagyobb magyar bankok is ilyenek, mint OTP, MBH vagy K&H.

De míg ezek független szereplők, addig az Államkincstár ugyanúgy a Magyar Állam egyik szerve, mint az ÁKK.

Állampapír visszaváltás helyett visszavétel

Amikor egy befektető úgy dönt, hogy ebből a buliból mégsem kér, akkor nem a kibocsátó (ÁKK) adja vissza a pénzét, hanem a forgalmazó, vagyis a Magyar Államkincstár, amennyiben rajta keresztül vásárolta. A visszaváltás szempontjából ez azért fontos, mert a kibocsátó, vagyis az ÁKK az állampapír ismertetőjében még külön ki is emeli, hogy nem váltja vissza lejárat előtt az állampapírt.

Például itt a PMÁP 2032/I ismertetőjéből kivágtam az említett részt.

Helyette a forgalmazó vásárolja vissza egy fix árfolyamon, és csakis az ő pillanatnyi akaratán múlik az, hogy ez a visszavásárlás milyen piaci áron történik meg. Az Államkincstár, mint a Magyar Állam egyik szerve szeret kedvezni a lakosságnak, ezért a legtöbb papírjánál ezt 99%-os szinten határozta meg, amihez a többi független forgalmazó is igazodik.

Tehát a valóságban nem is visszaváltás történik, hiszen az államhoz itt még nem kerülnek vissza az állampapírok, hanem visszavételről, amikor is a forgalmazóhoz kerülnek, aki ezt akár tovább is értékesítheti, pont mint ahogy a jegyüzérek szokták.

A független forgalmazók, mint pl. bankok ezt meg is teszik, hiszen hülye lenne visszaadni egy olyan állampapírt az ÁKK-nak, amely a következő egy évben akár 19%-ot is kamatozhat, amikor sorban állnak a befektetők, hogy megvegyék tőle. Ezért pár százalék haszonért jellemzően tovább is értékesítik ezeket.

A Magyar Államkincstár azonban nem egy tipikus forgalmazó, hanem a Magyar Állam egy része, ugyanúgy ahogy a kibocsátó ÁKK. Mivel a Magyar Állam célja, hogy minél alacsonyabb kamat mellett finanszírozza az adósságát, ezért az ÁKK örömmel veszi vissza az Államkincstárnál visszaadott állampapírokat, hiszen közös a cél: Minél alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni az államadósságot!

Így ezeket már nem is értékesítik tovább, hanem helyettük az alacsonyabb új sorozatok kerülnek ki a piacra.

Amiért nem valószínű, hogy nőni fog a visszaváltási díj most vagy később

A fentiek alapján, amikor te az Államkincstáron keresztül eladod /lejárat előtt/ a kedvező kamatozású állampapírodat, akkor igazából még jót is teszel a Magyar Állammal, hiszen ezzel megszabadítod őket a magas kamatozású hiteleiktől. Elég sokat tennék rá, hogy ezt nem akarják elrontani azzal, hogy magas visszaváltási díj miatt tovább tartsd és ki kelljen fizetni azokat a csúnya kétszámjegyű kamatokat.

Oké, de mi lesz 2025-ben, amikor vége a kamat kánaánnak és mindenki megrohamozza az Államkincstárat a visszaváltással?

Utazzunk egy pillanatra a jövőbe és képzeljük el mi lehet majd akkor.

Valószínűleg egy alacsonyabb egyszámjegyű inflációs környezet /adja az ég🤞/ által generált alacsonyabb hozamokat biztosító állampapír piacot látunk majd.

Valóban a korábbi évek 14 – 19 százalék éves hozamok után kevésnek tűnnek majd az egyszámjegyű állampapír kamatok, amiből azt gondolhatnánk, hogy majd mindenki átugrik valami jobba, de a helyzet az, hogy valószínűleg nem lesz jobb. Ahogy már most is be kell érnünk az egyszámjegyű kamatokkal /és ez így van rendjén/, mert nincs jobb alternatíva, valószínűleg ugyanígy lesz másfél év múlva is.

A legnagyobb ellenérv a visszaváltási díj emelése ellen, hogy pontosan az ellenkezőjét érné el vele az Államkincstár. Pánikot keltene a befektetők között, különösen az olyan érzékeny lelkű lakossági befektetők körében, akik közül sokan gondolkodás nélkül rohannának visszaváltani állampapírjaikat, akármennyibe is kerüljön az. Ezek helyett a Magyar Államnak (ÁKK-nak) új állampapírokat kéne eladnia egy olyan környezetben, ahol elvesztette a bizalmat, amit csak magas kamatígérettel tudna kompenzálni. És, ahogy korábban is írtam, a Magyar Állam célja, hogy minél alacsonyabb kamatok mellett finanszírozza az államadósságot!

Tehát teljes őrültség lenne.

Összegezve

Kisebb mértékű emelések és csökkentések a visszaváltási díjban eddig is voltak, ami a jövőben is bármikor megtörténhet. Viszont nagyon meglepődnék, ha megszüntetnék vagy jelentősen megnövelnék ennek díját, mert azt gondolom, hogy éppen az ellenkezőjét érnék el, mint ami a cél lenne.

Persze, ha te ezek után is félsz és este álmatlanul forgolódsz az ágyban emiatt, akkor ne legyen állampapírod. A lényeg, hogy ezt egy tudatosan átgondolt döntés legyen, ne pedig az érzelmek által generált illúziókon alapuló. Remélem tudtam segíteni, hogy ehhez meglegyen a kellő információd.