Múltkor egy barátom megkeresett, hogy van egy csekély megtakarítása, ami jelenleg céltalanul pihen a számláján. Szeretné, ha valamennyit kamatozna, ezért megkért, ajánljak neki befektetést. Tudtam, hogy kockázatkerülő és az összeg sem nagy, ezért a jól bevált tanácsot adtam.
„Vegyél állampapírt”
Elmondtam, hogy miért jó befektetés és még azt is, hogy hogyan tud vásárolni nulla költség mellett.
Pár hónappal később, amikor újra összefutottunk rákérdeztem, hogy sikerült-e végül befektetni. Ekkor a már sokadszor hallott választ kaptam.
„Nem. A kedves bankfiókos hölgy, meggyőzött, hogy inkább vegyek befektetési alapot.”
Az évek alatt megtanultam ezeket elengedni. Még úgyis, hogy tudom a kedves barátom ezzel több tíz vagy száz ezertől esett el.
De mi ezzel a probléma?
Probléma 1: A befektetési alap drága
A Bamosz szerint a befektetési alap egy olyan eszköz, amivel az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír piacon.
Költséghatékonyan? Minden nézőpont kérdése… ?
Egy átlag magyar befektetési alap költsége 1,5 százalék. Egy korábbi cikkünk grafikonját húzom elő újra. Itt 1 millió forintot fektettünk be 20 évre évi 8%-os hozammal – a nyereséget újrabefektetve, ami alapján az alábbi költségek rajzólodtak ki.
1,5% éves kezelési költség mellett 20 év alatt többet veszítünk, mint a befizetett tőke…
Szemfülesebbek már bizonyára észrevették, hogy a 1,5 százalékos költséggel együtt is nagyobb lesz a hozam, mint amit a MÁP pluszon realizálnánk.
Elméletben ez igaz is lehetne, ha nem jönne képbe a 2. probléma.
Probléma 2: Lehet az alap teljesítményét már a „gyárban” lekorlátozták
Valóban, ha a befektetési alapunkat kezelő szakértő ügyes volt és elérte a 8%-ot, akkor örülhetünk, hiszen a költségek levonása utána is kézhez kaptunk 6,5%-ot, ami több, mint a MÁP+ garantált 5%-os hozama 5 év alatt.
De nézzük meg mit találunk, a befektetési alapok Ferrarijaként eladott alapunk motorházteteje alatt.
Lehet kiderül, hogy a Ferrarinak becsomagolt alapunk legjobb esetben is csak egy Opel Corsa…
Nincs baj a Corsaval. Az is elvisz A-ból B-be. De valahogy mégsem erre számítunk, amikor egy Ferrarit veszünk…
Barátom esetében kiderült, hogy az a befektetési alap, amelyet úgy adtak el, hogy majd felülteljesíti a MÁP+ fix hozamát, az a valóságban 90%-ban államkötvényeket tartalmazott (ráadásul intézményi befektetőknek nem jár olyan jó hozam, ez esetben 3% körül). Így végül a maradék 10%-nak kéne kitermelnie a MÁP+-t verő hozamot + a banki kezelési költségeket.
Papíron van rá esély, de nem fogadnék rá.
Probléma 3: A banki tanácsadó igazából értékesítő, aki azt fogja ajánlani, amit mondanak neki
A bank is olyan, mint bármelyik bolt. Ahogy egyik boltos sem fogja azt mondani, hogy a csirkemell most 500 forinttal olcsóbb a szemközti konkurens üzletben, úgy a bankfióki dolgozó sem fog rámutatni jobb befektetési alternatívákra.
Csak itt nem 500 forintot veszítesz, hanem 100 ezreket vagy akár milliókat…
A bankfióki dolgozóknak azt kell ajánlaniuk, ami éppen az adott banknak a legnagyobb érdekében áll.
Egyszerűen, mert a bank is csak egy vállalat, amelynek a nap végén egy célja van.
Profitja pedig onnan lesz, hogy költséget számít fel a különböző pénzügyi szolgáltatásaiért. De még ha a bankok Teréz anyájával ülnénk szemben, akkor sem úsznánk meg ezeket a költségeket. Hisz ott van a szakértők bére, irodabérlés, felszerelések stb..
Így akármilyen pénzügyileg jól képzett, erkölcsös és kedves legyen is a bankfióki dolgozó, nem tudja mindig a legjobb terméket ajánlani, mert nem ő dönti el. Ellentétben a valóban független pénzügyi kockákkal, mint én ?
A bank pedig a legjobban hangzó befektetési alapot akarja majd eladni neked, amelyért keményen bevasalja az 1-3% éves költséget.
Itt kerülsz érdek ellentétben vele. Hiszen neked minden plusz százalék a hasznodat csökkenti (ami évtizedek alatt milliókat is jelenthet), miközben neki az érdeke, hogy a költségeken keresztül minél többet keressen a befektetéseden.
Mi a megoldás?
Megoldás 1: Nem hagyod magad rábeszélni olyanra, amit nem értesz
Impulzív döntéshozatal ritkán vezet jóra. 4 pár olyan cipőm van jelenleg is a szekrényben, amelyek megvásárlása adott pillanatban a boltban szuper ötletnek tűnt. Most meg van 4 cipőm, amit nem hordok és ezzel együtt kidobott ~60 ezer forintom…
Ugyanígy az sem vezet jó eredményre, ha egy olyan pénzügyi termékbe teszed be nehezen összekuporgatott megtakarításaid, amiről akkor hallasz először és csak, annyit tudsz amennyit a kedves értékesítő hölgy elmond.
Hallgasd meg, köszönd meg neki a részletes tájékoztatást, majd gyere el és alkalmazd a 2. megoldási javaslatom.
Megoldás 2: Informálódj / tanulj vagy kérj segítséget egy szakértőtől
Ismerjük be, ha valamihez nem értünk.
Én például sose votlam az a nagy sportember. Amikor eldöntöttem, hogy lejárok konditerembe edzeni, akkor segítségét kértem egy barátomtól, akiről tudom, hogy már egy évtizede edz és szakértője a témának. Ezzel valószínűleg sok időt megspóroltam, nem is beszélve a sérülésekről.
A pénzügyekben sem szégyen, ha beismerjük, hogy nem értünk hozzá. Kérj segítséget olyantól, akinek adsz a szavára és tudod, hogy független tanácsot ad és mutat olyan konstrukciót, ami sokkal inkább szolgálja a Te javad. Vagy egyszerűen szánj rá időt és mélyedj bele a témába és kezdj el információt gyűjteni alternatív lehetőségekről.
Például, vannak olyan passzív befektetési alapok (ETF), amelyekbe nagyon alasony költség mellett tudsz befektetni.
Összegezve
Mindig légy résen, ha valaki egy „szuper” befektetési vagy megtakarítási lehetőséget ajánl. Informálódj, nézz utána és szánd rá az időt. Amikor már tisztán érted a terméket és, hogy milyen kockázatok mellett, milyen hozamot várhatsz, akkor vágj csak bele.
Személyre szabott pénzügyi iránymutatásra lenne szükséged? Valóban független pénzügyi konzultációra
Ha pedig a döntés során olyan pénzügyi kérdésekben segítségre lenne szükséged, mint hogy
- hogyan készülj fel egy jelzáloghitel kamatfordulóra,
- hogyan takaríts meg hónapról hónapra,
- milyen befektetési lehetőségeken keresztül kamatoztathatod a megtakarításod,
- vagy, hogy miként gondolkozz deviza alapú befektetésekről,
akkor jelentkezz pénzügyi konzultációra, amely során együtt megkeressük a válaszokat.
2 Responses
Állampapirnak pici a hozadéka éss az infláció miat ez „negativ hozamot” produkál.
De a 6 havi vésztartaléknál, vagy pár milliónyi kezdő megtakarításnál még mindig jobb az 5%, amin „csak” 3%-ot veszítesz 5 év alatt, mintha a párnacihában, folyószámlán őrizve a teljes 8%-ot erodálja az infláció.
El is érkeztünk a kisember dilemmájához, hogy át kell törni az üvegplafont, hogy termőre tudjon fordulni, hiszen ha képes olyan termékekbe fektetni (a 6 havin felül, ami azért vésztartalék, hogy vész esetére könnyen tudd likvidálni lehetőleg veszteség nélkül), amiben akár évekig benne ragadhat a pénze egy komolyabb dipnél, akkor a kettő kiegyensúlyozza egymást, ezt hívják diverzifikációnak.