fbpx

Biztos mindig megéri alapkezelési költséget fizetni? Beszéljünk a befektetési alapokról II.

A pénzügyi szakértők által aktívan kezelt befektetési alapok semmivel sem teljesítenek jobban, mint a passzív indexkövető alapok.

De még egy majom által random összerakott portfoliónál sem. Ezt az első részben kiveséztük. Ha nem olvastad még, akkor érdemes azzal kezdeni és utána visszatérni erre a cikkre.

Most nézzük meg azokat a bankok és biztosítok által lelkesen ajánlott befektetési alapokat, amelyek passzívak és szintén valamilyen index teljesítményét követik le.

Ezek már egy fokkal jobbak, hiszen megtörtént a felismerés a pénzügyi intézményekben, hogy a piacot kis eséllyel lehet csak megverni, akkor meg minek próbálkozni egyáltalán.

És ez szuper!

De még mindig van ezzel egy kis probléma.

A banki befektetési alapok 1 és 2,5 százalék közötti költséget számolnak fel

Ha ma megtakarításaid valamely bank vagy biztosító befektetési alapjába teszed, akkor garantáltan levonnak évi 1 – 2,5 százalék költséget.

Akkor is, ha az adott évben mínusz hozamot termelt az alap.

Erről a Jóbarátok fej vagy írás játszmája jut eszembe.

“Fej én nyerek, írás te veszítesz”

A legtöbben meg se rezzennek ettől a pár százaléktól, mert nem gondolják át, hogy ez pontosan mennyibe is kerül nekik.

Egy korábbi cikkemben már készítettem egy kalkulátort, amellyel ki tudod számolni, hogy 10, 15 és 20 éves időtávon mennyit is vesz el 1-1 százalék költség.

Hoztam két konkrét példát (egy állampapír és egy részvény alap) konzultációkról, ahol hamar kiderült, hogy az alapok lecserélésével több százezreket tudnak megspórolni.

Állampapír befektetési alapok

Az alábbi grafikon egy random bank államkötvény befektetési alapjának teljesítményét mutatja meg az elmúlt 9 évben.

Forrás: bamosz.hu

Ebben az alapban 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírok vannak, mint diszkont kincstárjegy vagy magyar államkötvények, amelyek lejárata egy év alá megy.

Ugye milyen szép grafikon? Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ez az alap szuperül teljesítene.

Pedig csak a grafikon függőleges tengelye lett extra kicsi lépésközre állítva, amitől ezt az első ránézésre megtévesztő ábrát kapjuk. /Pro tipp. Mindig nézd meg a függőleges tengelyt és ne dőlj be minden szép grafikonnak./

Az igazságot megmutatja a befektetési alap 9 éves hozama, ami évi 1,4% volt.

Forrás: bamosz.hu

Ha reálisan akarnám szemléltetni a teljesítményt, akkor ez a grafikon inkább így néz ki.

A államkötvény alapokkal lakossági befektetőként duplán lövöd magad lábon.

Egyrészt az intézmények nem vásárolhatnak lakossági állampapírokat. Míg az elmúlt 9 évben magánszemélyként tudtál venni MÁP Pluszt, amivel már első évben nyerhettél 3,75 százalékhozamot (régi szép idők, amikor az infláció pár százalék volt és ennek a hozamnak is ujjongva örültünk), addig az alap, csak az évi 1 százaléknál kevesebbet fizető diszkont kincstárjegyből vagy államkötvényből vásárolhatott. Pedig a kockázat mindkettő esetében ugyanannyi.

Ettől a siralmas 1,4 százalékos hozam az elmúlt 9 évben. Esélye nem volt jobban teljesíteni…

Másrészt az államkötvény alapok költsége valahol 1 – 1,5 százalék között van. Újabb ok, amiért a hozam nem tudott magas lenni.

Keveset hoz, és még abból is levesznek 1,2 százalékot… Ha 1 milliót teszel ilyenbe, akkor 12 ezer forintot, ha 10 milliót, akkor 120 ezer forintot évente.

Pedig az Államkincstárnál vezetett számlával 0 (!) költséggel tudsz magad is állampapírokat vásárolni. Nem csak államkötvényeket, hanem lakossági állampapírokat is.

De mi a helyzet, ha hajlandó vagy kockázatot vállalni és az államkötvénynél kockázatosabb, de ezzel együtt nagyobb hozamot ígérő területre merészkednél?

Erre hoztam a másik példát.

ETF újracsomagolva

Sok befektetési alap csak megvásárol egy másik indexkövető alapot és arra rádobja a kis 2 – 2,5 százalékos költségét.

Az ő szempontjából ez egy okos megoldás, hiszen azt csinálja, amit én is folyamatosan szajkozóm ezen a blogon. Ne próbáld legyőzni a piacot, mert már számos tanulmány bebizonyította, hogy nagy valószínűséggel nem tudod.

Az alábbi grafikonon egyik bank ilyen befektetési alapjának teljesítményét láthatod 2019 óta.

Évi 10,3 százalék hozam.

Nem rossz…

Forrás: bamosz.hu

A motorháztető alá nézve hamar látni, hogy ez a csoda 90 százalékban MSCI All Country World index alap, amely egy olyan globális index alap, amely a világ vállalatainak teljesítményét hivatott mutatni és az alábbi teljesítményt hozta forintban ugyanazon az időtávon.

Egyértelműen látható, hogy nagyjából ugyanazt az utat járták be.

Annyi különbséggel, hogy egyenesen az MSCI ACWI ETF-be befektetve az éves hozam 19,8 százalék lett volna ugyanerre az időszakra.

Miért vennél meg valamit magasabb áron, ha máshol megkaphatod eredeti áron?

Éppen nagy porszívó keresésben vagyok, ugyanis szeretnénk a régi leharcolt darabot lecserélni egy új-típusú aksis álló porszívóra.

Nyilván ilyenkor megy az információgyűjtés a neten és az árak nézegetése árukeresőn, meg a boltokban, esetleg kivárva egy jó kis akciót, amire lecsaphatok.

Ez egy teljesen racionális viselkedés, hiszen minek fizetnék ugyanazért valahol többet. És a legtöbben bármilyen ilyen jellegű kiadásnál pont így viselkedünk.

Akkor nem racionális ugyanezt csinálni a befektetéseid kiválasztásánál is?

De igen. Hiszen ez is csak egy termék.

Mégis sokan úgy szállnak be egy-egy ilyen befektetési alapba, hogy fogalmuk sincs a költségekről, hogy mibe fekteti az alap a pénzét és, hogy esetleg ugyanezt máshol sokkal olcsóbban megkapnák.

Egyszerűen nem tudják, hogy lehet ezt máshogy is.

Szerencsére te, aki még mindig ezeket a sorokat olvasod, ha eddig nem is, de mostmár átláthatod ezeket.

A következő cikkben adok pár konkrét tanácsot arra, hogy hol és miként érdemes informálódni egy-egy befektetési alappal kapcsolatosan. Ha nem akarsz róla lemaradni, akkor iratkozz fel a lenti űrlapon és emailben rögtön küldöm, ahogy kikerült az oldalra. Egyébként is vannak rövidebb vagy személyesebb témák, amiket csak hírlevélben írok meg, úgyhogy már csak ezért is érdemes feliratkozni.

Hibát találtál a cikkben? Nem sértődöm meg, ha írsz erről az info@szamveto.hu-ra 🙂

Szeretnél tudatosabb lenni pénzügyeidben? Iratkozz fel és küldök pár hasznos cikket.

Diószegi Dániel

Diószegi Dániel vagyok a Számvető blog szerzője. Pénzügyi végzettséggel és 5+ év banki tapasztalattal a hátam mögött is úgy gondolom, hogy a pénzügyekről mindig lehet újat tanulni. A blog azzal a céllal született, hogy folyamatos tanulással fejlesszem magam és mások pénzügyi tudatosságát.

Egy válasz

  1. Brókercég ajánló, számlanyitas, ezek költségei (ETF vásárlás kezdőknek), jól kiegészítenék a jelen cikkben foglaltakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Megosztom Facebookon
Megosztom Redditen
Megosztom Linkedinen

Valóban független konzultáció a személyes pénzügyeidről, érthetően, termékértékesítés nélkül

Kapcsolódó cikkek

Spórold meg a 2 900 forintos kártyadíjat az OTP egészségpénztárnál a “SZAMVETO” kuponkóddal

Segítségre lenne szükséged?

Jelentkezz egyéni konzultációra

15 000 Ft / alkalom

Konzultáció díja: 15 000 Ft / alkalom

Töltsd ki az űrlapot és hamarosan keresni foglak a részletekkel és időpont egyeztetéssel.

Sajnos személyi jövedelmadó befizetés nélkül nem tudod igénybe venni ezt a lehetőséget

Jogi nyilatkozat

A Számvető egy ingyenesen elérhető pénzügyi weboldal, amelynek célja, hogy az olvasókat segítse releváns információkkal, amelyek a leginkább érthető módon mutatják be az adott pénzügyi terméket. Kérlek azonban, hogy az itt közölt információkat ne tekintsd ajánlásnak. Vedd figyelembe, hogy az oldalon megjelenő tartalmak teljesen szubjektívek, amelyek hiányosak és/vagy pontatlanok lehetnek. Kérlek minden esetben ellenőrizd az itt leírtakat. Sőt, hálás leszek érte, ha pontatlanságot találsz és ezt jelzed felém. Ezek a teljesen ingyenes tartalmak a partnerek (az ezen az oldalon felsorolt ​​vállalatok némelyikétől) affiliate linkjén történő belépések után kapott ajánlási jutalékoknak köszönhetően fenntartható (ezek nem járnak többletköltséggel a belépőnek/regisztrálónak).