Az infláció még mindig emelkedik és ennek kellemetlen hatásai egyre jobban éreztetik magukat a mindennapokban.
Elképesztő belegondolni, hogy a pénzem értéke 20 százalékkal csökkent egy év alatt.
Sokakban ilyenkor fogalmazódik meg, hogy tenni kell valamit. Itt az ideje adni egy visszakezes pofont az inflációnak azzal, hogy befektetik és kamatoztatják megtakarításaikat.
Persze ilyenkor nem kevés pénzügyi intézmény áll készséggel szolgálatodra dollárjeltől csillogó szemekkel. ?
Például a bankok, akik befektetési alapjaikon keresztül tudnak segítséget nyújtani erre a problémádra.
Biztosan neked is van bankszámlád, így szinte adja magát, hogy ugyanitt fektesd be összegyűlt megtakarításaid.
A banki befektetési alapokkal kamatoztathatod a pénzed
Csak vidd a lóvét és már mutatják is a hangzatos nevű befektetési alapokat csodásan felívelő grafikonokkal, amelyek azt az érzetet táplálják, hogy ezek bizony a holdig meg sem állnak. ??
De mit tud és mit ígér egy befektetési alap?
A befektetési alapok azt ígérik, hogy több kisbefektető tőkéjét összpontosítva, szakértői gárdája segítségével hatékonyabban tudja befektetni megtakarításaid, mint az átlagember. Az elképzelés az, hogy az alapkezelőben dolgozók, mivel ez a szakmájuk, jobban meg tudják ítélni a befektetéseket, ezáltal jobb portfóliót tudnak összeállítani, így magasabb hozamokat érnek el, mint mások vagy a piac.
Az elmélet szuperül hangzik.
De azért lenne pár kérdésem.
A befektetési alapkezelők tényleg magasabb hozamokat érnek el, mint a piac?
A szakértők is csak emberek, akik szoktak hibázni. Így nincs is rá garancia, hogy valóban magasabb hozamokat érnek el, csak azért, mert ez a szakmájuk.
Olyannyira nem, hogy a Princeton Egyetem professzora, Burton Malkiel 1973-ban magabiztosan jelentette ki könyvében:
„Egy bekötött szemű majom a New York Times tőzsde rovatába random darts nyilakat dobálva simán össze tudna állítani egy épp annyira jól teljesítő portfoliót, mint a portfolió kezelők többsége.”
De Malkiel tévedett!!!
Ugyanis a majmok felülteljesítenék az alapkezelőket…
Egy kísérletben minden évben 1964-től 2010-ig kiválasztottak százszor 30 random részvényt egy 1000 részvényből álló kosárból.
Lényegében ezzel modelleztek azt, mintha 100 majom összeállított volna egy-egy random 30 elemű portfoliót.
Átlagosan 100 majomból 98 meg is verte az 1000 részvénnyel súlyozott portfoliót, 45 éven keresztül.
A sok elemű súlyozott portfoliók, mint az indexkövető alapok (alias ETF) pedig bizonyítottan megverik az alapkezelők 80-90 százalékát.
Az amerikai alapok 79 százaléka teljesítette alul a benchmarkját
De mi az a benchmark és miért fontos ez egy alapkezelőnek?
Minden alapkezelőnek meg kell határoznia egy indexet, amivel össze fogják vetni a teljesítményét. Ugyanis az alapkezelőnek nem csak annyi a célja, hogy pozitív hozamot érjen el befektetéseiden. Kell valami, amivel összevetheted, hogy az általuk elért hozam jó-e vagy sem. Ezt nevezzük benchmarknak.
A legtöbb részvény alapú befektetési alap az S&P500 indexet használja benchmarknak, amely az 500 legnagyobb amerikai vállalat súlyozott átlagának teljesítményét mutatja.
Ennek az elmúlt 10 évben átlagosan 10,79% éves hozama volt.
Ha az alapodnak nem sikerült felülteljesíteni a benchmarkot, akkor teljes joggal verheted az asztalt, hogy mégis miért fizetted ki a magas alapkezelési díjat, amikor egy ETF-en keresztül megvehetted volna a benchmark indexet is szinte 0 költséggel.
Annak az esélye, hogy egy amerikai részvény alap alulteljesíti a benchmarkját, kimondottan magas.
Ugyanis 2021-ben az amerikai alapok 79 százaléka nem tudta felülteljesíteni az S&P 500 index 10,79 százalékos teljesítményét.
Sajnos a magyar befektetési alapok sem jobbak ?
Felcsaptam a bamoszt, ahol le lehet tölteni az összes magyar részvényalap 10 éves hozamát és megnéztem, hogy mégis mire voltak képesek a magyar részvényalapok az elmúlt 10 évben. Részvényalapokban 10 év alatt nem igazán érdemes gondolkodni, ezért választottam ezt a hosszú időtávot.
159 ilyen alap létezik összesen.
Ebből 71 az, amely megélt minimum 10 évet, így van 10 éves hozama is.
A 71-ből 10 volt, amely felülteljesítette a 10,79 százalékos S&P 500 index éves hozamát. Ezek az alábbiak:
Ez azt is jelenti, hogy 87 százaléka a magyar részvényalapoknak rosszabbul teljesített…
De most jön az igazi csavar.
Ugyanis a magyar alapok forintban vannak, míg az S&P500-at dollárban néztük.
Ahhoz, hogy almát az almával hasonlítsunk össze, úgy korrekt, ha az S&P500 hozamát is forintban nézzem.
Így vettem egy olyan ETF-et, amely forintban van és még az osztalékokat is visszaforgatja és megnéztem mennyit nőtt így az árfolyama 10 év alatt. Az SXR8 ETF-et választottam, amelyet bárki meg tud venni magyar brókeren keresztül is.
306 138 forintról 1 555 887 forintra nőtt, ami egy elképesztő 21,37 százalékos éves hozamot jelent az elmúlt 10 évre.
Brutális! Először nem is hittem el. De belegondolva nem meglepő, hiszen 2012 novemberében még 222 forintért tudtál volna egy dollárt venni.
És hány magyar alap teljesítette túl ezt a 21,37% hozamot?
Kereken nulla. 0!
Bárki, aki a piacot le akarja győzni, annak fel kell kötni a gatyát
Ha végső sorrendet kéne állítanom a teljesítmény alapján, akkor így nézne ki az a képzeletbeli dobogó.
Mielőtt lázasan darts nyilakkal a kezedben elindulnál az állatkertbe, hogy beszerezd pénzügyi tanácsadó makidat, tisztázzuk, hogy a majmok teljesítménye egy jól választott kis kapitalizációjú részvénytársaságot tartalmazó ETF-fel kiváltható. /Linkelem az angol nyelvű cikket, ami elmagyarázza, hogy miért is teljesítettek felül a majmok, ha valaki jobban belemélyedne a témába/
Ahogy már számtalan cikkemben megírtam és nem egy konzultáción elmondtam, megtalálni a felülteljesítő részvényeket vagy időzíteni a piacot szinte lehetetlen.
Bárki, aki ezekkel próbálkozik, legyen az laikus kezdő vagy profi pénzügyi szakember, az szembe megy az esélyekkel.
Ezért a legegyszerűbb megoldás továbbra is az, ha veszel egy jól diverzifikált indexkövető befektetési alapot (alias ETF) és minimum 10 évig hozzá sem nyúlsz!
És képzeld erre számos pénzügyi intézmény is rájött, mivel vannak olyan befektetési alapok, amelyek igazából csak egy-egy indexbe fektetnek.
Viszont ennek is megvan a hátránya, amelyet a következő cikkemben tudsz elolvasni.
Biztos mindig megéri alapkezelési költséget fizetni? Beszéljünk a befektetési alapokról II.
Ha pedig szeretnél részletesebben informálódni befektetési alapokról és arról, hogy átlagos befektetőként hogyan tudsz a legkisebb költség és adó mellett jóldiverzifikált portfóliót összeállítani, akkor gyere el a 3 órás pénzügyi webinarra, ahol többek közt erről is beszélek.
2 Responses
Nem is gondoltam volna: eddig a befektetési alapok mutatóira koncentráltam
Kedves Dániel!
Szeretnék egy rövid lejáratú, /max: 1 éves/ befektetést komolyabb összeggel.
Mit tanácsolsz?
Köszönöm szépen válaszodat.