Befektetési lehetőségek. Mit találunk az állampapíron túl? (1. rész)

Egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy félretett megtakarításaikat hogyan kamatoztassák. Ez nem is meglepő, tekintve, hogy az infláció éppen csak lefordult mindenkori csúcsáról.

A válasz sokaknak már csípőből jön.

„Hát állampapírba”

Nem véletlenül terjedt el ennyire a köztudatban, hiszen az alacsony kockázattal és a kétszámjegyű hozamokkal nagyon csábító.

Prémium Magyar Állampapírban 16 százalékot kaphatunk, a Bónusz Magyar Állampapírban 15,17 százalékot, illetve most éppen a Diszkontkincstárjegy is 14 százalék felett fizet.

Szép hozamok, de felmerül a kérdés.

Tényleg ez most a legjobb befektetési forma?

Rövidtávon (1-2 év) mindenképp.

Ha nagyon bízol bennem, akkor ezt most csak elfogadod és akkor számodra akár itt véget is érhet a cikk. Vagy szkeptikus leszel /ha a pénzedről van szó erősen ajánlott viselkedés/ és tovább olvasod, hogy milyen alternatívák vannak, melyik mit tud és ezekhez képest miért jobb az állampapír.

Ez már csak azért is hasznos lehet, mert lehet rájössz, hogy éppen olyanban kamatoztatod a megtakarításod, ahol nem használod ki pénzed kamatoztatásának teljes potenciálját.

Befektetési lehetőségek rövidtávon

Bankbetét

Talán ez az egyik legismertebb módja a pénz kamatoztatásának. Két klasszikus esete van.

Ha a pénzed csak pihenteted a bankszámládon bármilyen lekötés nélkül, akkor az látra szóló betétben van, amely után alig pár százalék kamat jár.

De ha lekötöd hosszabb időre, mondjuk 1-2 évre, akkor már kaphatsz akár kétszámjegyű kamatot is.

A legjobb ajánlat, amit találtam az 1 év lekötésre 10,25 százalékot fizet.

Persze ez is jóval elmarad a 12 hónapos diszkontkincstárjegy 14 százalékos hozamától.

Ráadásul bankbetét esetén kell kamatadót is fizetned. Így a 10,25 százalékból csak 8,71-et kapsz végül.

Pluszba még a kockázatod is nagyobb, ugyanis egy bank csődjének a kockázata általában nagyobb, mint egy államnak. Ilyenkor pedig csak 100 ezer euróig van védve a pénzed.

Arról nem is beszélve, hogy az adott banknál kell számlát vezetned, amelynek lehetnek extra költségei. Ez pedig megint csak a hozamodat csökkenti.

Banki kötvények

Elmúlt időszakban több bank is kijött fix kamatot fizető kötvényeivel. Mivel elég népszerűek voltak és már több ügyfelemnél is láttam tanácsadáson, ezért úgy gondolom érdemes beszélni róluk.

Az egyik legnépszerűbb kötvényt az Erste bocsátotta ki, amit nem sokkal később az OTP is követett.

Mindkettő ugyanazt ígérte. 11 százalék hozam a következő két évre.

Akár a bankbetéteknél, itt is kell fizetni 15 százalék kamatadót, így a nettó hozamod már csak 9,35 százalék. És míg a bankbetétnél véd a betétvédelem, itt már ez sincs meg. Így egy esetleges bankcsőd esetén bukod a teljes befektett összeget.

Ha hirtelen idő előtt van szükséged a pénzre, akkor pedig annyiért tudod eladni, amennyiért valaki hajlandó megvenni tőled, mínusz a kibocsátónak a díja (Erste kötvénynél például 1 százalék).

Összegezve: nagyobb kockázat, kevésbé likvid, van nyereségadó és mindezért cserébe még kisebb is a hozamod.

via GIPHY

Befektetési alapok

Az átlag leginkább akkor találkozik befektetési alapokkal, amikor betér egy bankfiókba és a tanácsadó észreveszi, hogy a pénzszámlán egy szemmel jól látható összeg hever parlagon és felajánlja, hogy tegyék be egy befektetési alapba. Az ilyen helyzetek bemutatására és helyes kezelésére írtam a bankfióki útmutató cikkemet.

A befektetési alapok elméletben azt ígérik, hogy több kisbefektető tőkéjét összpontosítva, szakértői gárdája segítségével hatékonyabban tudja befektetni megtakarításaid, mint az átlagember. Elméletnek szép, de a majom kísérlet bebizonyította, hogy a gyakorlat mást mutat. Valószínűleg jobban jársz, ha magad kezeled a pénzed.

Sokféle befektetési alap létezik, de ha csak pár évig szeretnéd kamatoztatni a pénzed és fontos a likviditás, akkor csak pénzpiaci alapokban gondolkodhatsz. Ezekben jellemzően rövidlejáratú állampapírok és kötvények találhatók. Tehát csupa olyan értékapapír, amelyet egyébként te is meg tudnál venni és, így nem kéne fizetned az évi 1-2 százalék alapkezelési költséget. Plusz az alapkezelők nem vásárolhatnak olyan lakossági állampapírokat, mint a Prémium Magyar Állampapír, amely a csak intézmények által vásárolható államkötvényeknél is jobb hozamot ígér rövidtávon. 

A legszomorúbb, hogy a befektetési alapokat leggyakrabban úgy szokták eladni, hogy jó alternatíva állampapír mellé diverzifikációként, miközben éppen olyan alapot ajánlanak, amelynek összetétele nagyrészt szintén állampapírból áll. Érdemes résen lenni.

Rövidtávon jó az állampapír, de mi lesz hosszútávon?

1-2 éves időtávon a lakossági állampapíroknak, mint a PMÁP vagy a BMÁP nincs versenytársa. A PMÁP-nál tudjuk, hogy a következő 1 évben 16 százalék kapunk és a rákövetkező évben is hasonló várható az idei magas szintről induló infláció miatt.

Ami sokkal érdekesebb kérdés, hogy a 2 év múlva mi lesz, amikor az infláció alacsonyabb szintre esik és így a hozamok is.