Befektetési lehetőségek. Mit találunk az állampapíron túl? (2. rész)

Korábbi cikkemben leírtam, hogy rövidtávon (1-2 év) nincs jobb az állampapírnál.

Most nézzük meg, hogy mi van akkor, ha hosszabb távon szeretnéd kamatoztatni a pénzedet? Mondjuk 5 vagy akár 10 éves időtávon.

Vajon akkor is jó az állampapír?

Beszéljünk az állampapírok legnagyobb problémájáról

A probléma, hogy valószínűleg csak a pénzed értékét tudod megtartani vele. Tudom sokaknak már ez is több, mint elég egy olyan gazdasági helyzetben, ahol a tavalyi infláció átlagosan 14,5 százalék volt és már azt is látjuk, hogy idén valahol 17 – 19 százalék között lesz.

Jelenleg, amikor állampapírban (mondjuk PMÁP 2031/I-ben) kamatoztatod a megtakarításaid, akkor a 100 ezer forintodból 115 500 forint lesz egy év alatt, amivel nyersz 15 500 forintot. De vajon egy év múlva 15,5 százalékkal több terméket is tudsz ezen venni?

Nem valószínű.

Például az a Túró Rudi, amit nem ettem meg tavaly, hogy annak értékét állampapírban kamatoztassam, az ma nem ér 15,5 százalékkal több Túró Rudit. Legjobb esetben is csak egyet tudnék venni az 1 év eltelte után, de lehet még annyi sem jönne ki.

Ez valamikor jobb, valamikor rosszabb, de leegyszerűsítve hosszútávon állampapírba befektetve nagyjából infláció mértékű hozamot lehet elérni. Ezt mutatja az alábbi grafikon, ahol az amerikai államkötvények hozamát hasonlítja össze az inflációval 1960-tól napjainkig.

Láthatod, hogy valamikor a hozam felette volt, valamikor alatta, de összességében csak egy hajszállal (0,85%) teljesítették felül a hivatalos inflációt az államkötvények.

És jó eséllyel a magyar állampapírokban is hasonló érhető el. Tehát, ha egy Túró Rudiból többet akarsz csinálni, akkor nem csak simán hozamra lesz szükséged.

Ami igazából kell: Reálhozam

Reálhozam = Hozamod – infláció

Leegyszerűsítve az, ami infláció felett marad.

Ezért már megéri lemondani arról a Túró Rudiról ma. Hiszen a távoli jövőben 2, 3, 4 vagy akár 10-et is kaphatsz helyette.

Például, ha sikerül 7 százalék reálhozamot elérned befektetéseiden, akkor attól függően, hogy meddig tartod a befektetésed, akkor a következő elméleti Rudi mennyiségekre számíthatsz.

Hogyan lehet reálhozamod?

Egyrészt kockázatot kell vállalnod. A magasabb kockázat vállalásában ott van a magasabb hozam elérésének lehetősége. Így a reálhozam eléréséhez a biztonságot adó kötvények világából el kell mozdulni a részvényalapú befektetések irányába.

Cserébe, ha van időd várni, akkor annál valószínűbb, hogy csinos reálhozamot fogsz zsebre tenni.

Ugyanis az elmúlt 30 évben az S&P 500 közel 11 százalék éves hozamot termelt dollárban.

Ha ezt korrigálom az amerikai Inflációval, akkor 7 százalék éves REÁL hozamot jelent. Így lesz 30 év múlva az egy Túró Rudiból hét. A Túró Rudi pedig lehet akármi. Autó, ház, nyaralás stb.. A fantáziádra bízom, hogy mivel helyettesíted be.

Nézzük meg, hogy jelenleg milyen lehetőségeid vannak, ha mersz kockáztatni és tudsz hosszabb időtávban gondolkodni (min 5 év, de inkább 10).

Befektetési lehetőségek hosszútávra

Két úton indulhatsz el. Rábízhatod a pénzed kezelését szakértőkre, akik helyetted csinálnak mindent. Neked csak oda kell adnod a megtakarításaid, de cserébe nagyobb költségeket kell fizetned.

Ezt történik, amikor aktívan kezelt befektetési alapot veszel mondjuk a bankodtól vagy brókeredtől.

Aktív befektetési alapok

A befektetési alapokat jellemzően bankon, biztosítók vagy brókercégek szokták ajánlani. Rengetegféle alapból választhatsz attól függően, hogy részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba vagy nyersanyagokba szeretnél befektetni.

Ami a nagyobb probléma velük, hogy nem minden alap képes reál hozamot termelni, így az extra kockázatért cserébe nem mindig jár az extra nyereség. Ennek jellemzően két oka van.

Az egyik, hogy a szakemberek, akik az alapot kezelik nem tudnak jó hozamot elérni. Ez lehet a rossz döntéseik eredményeképp vagy akár direkt is, ugyanis sok alapot  úgy állítanak össze, hogy nagyrészt olyan kis kockázatú értékpapírokból álljon, mint az állampapír. Ezzel elkerülik a nagy veszteségeket (így elkerülve a kínos magyarázkodást az ügyfél előtt, hogy miért van mínuszban), cserébe nem is nyersz vele.

A másik, hogy sokszor nagyon magasak a költségek. Így hiába érnek el reál hozamot, a 2-3 százalékát költségbe ki kell fizetned minden évben.

Összegezve: Kiválasztani a nyerő befektetési alapot majdnem olyan nehéz, mint megtalálni a nyerő részvényt. Emiatt és az általánosan magas költségek miatt nem tartom a legjobb megoldásnak.

Megtakarítási termékek

Ide tartoznak az életbiztosítással egybekötött megtakarítások (alias Unit Linked), nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjmegtakarítás stb.

Ezek szorosan kapcsolódnak a befektetési alapokhoz, ugyanis az itt begyűjtött pénzeket jellemzően odaadják egy alapkezelőnek kezelésre. Mivel sok szereplőn keresztül megy a pénzed, emiatt a legtöbb brutálisan drága. Gondolj csak bele. Fizetni kell az alapkezelőnek, a pénzügyi  intézménynek (bank, biztosító), aki eladta és sokszor még az értékesítő busás jutalékát is ki kell fizetni valamiből. Ezt mind rólad kell, hogy legombolják. Így jön ki az, hogy évi 3-5 százalékokat is legombolnak egy Unit Linked terméken vagy nyugdíjbiztosításon keresztül. Ekkora költségek mellett ne nagyon számíts reálhozamra…

Ha egyáltalán nem akarod magad kezelni a pénzed, akkor még az önkéntes nyugdíjpénztár a legkorrektebb ezek közül, ugyanis itt 1 – 1,5 százalék éves költséggel megúszhatod, ha jól választasz.

Összegezve: Érdemes résen lenni, hogy milyen költségeket vonnak le és megnézni, hogy egy ugyanolyan vagy nagyon hasonló pénzügyi termék nem tudja-e ugyanazt, csak jóval olcsóbban.

ETF – Passzív befektetési alapok

Ezek azok a befektetési alapok, amelyeket magad is meg tudsz venni és, amelyek mögött nincs alapkezelő, ugyanis egy már meglévő indexet követnek le.

Emlékszel, hogy korábban mutattam az S&P 500 indexet, amelyben az elmúlt 30 évben átlag évi 11 százalékot ért el dollárban?

Nos erre is létezik ETF, amely azt csinálja, hogy pontosan olyan arányban tartja a vállalatok részvényét, mint ahogy az az indexben is szerepel. Így ezen keresztül zsebre teheted a jövőben ezt a hozamot (vagy ehhez hasonló hozamot).

Például itt van az iSharesnek az alábbi terméke, amelyet bármelyik magyar brókerszámlán keresztül akár te is megvásárolhatsz.

Ennek például 0,07 százalék (!) az éves költsége és, ha hozzáadom a brókerszámla és tranzakciós költségeket, akkor is ~0,5 százalékos éves költséggel megúszhatod.

Tehát egy ilyennel lesz reál hozamod, ami az alacsony költségek miatt nagyrészt a te zsebedben marad, miközben van egy egyszerű értékpapírod, amely jól diverzifikált és nem igényel energiát a kezelése.

Összegezve: Talán az egyik legjobb irány, amelyen elindulhatsz, ha reál hozamot szeretnél elérni. Eleinte igényel egy kis tanulást mire kialakítod a folyamatot és meglesz az első ETF, de ezután már nem igényel sok időt és van annyira egyszerű, hogy hosszútávon ki lehessen tartani mellette.

Egyedi részvény vásárlás

A bátrabbak szeretik saját maguk kiválasztani a részvényeket a nagyobb hozam reményében. És valóban csak a nagyobb kockázattal lehet nagyobb hozamot elérni és ezzel a magasabb reál hozamot, de sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb kisbefektetőnek ez nem sikerül.

Sőt éppen az ellenkezője történik. Az átlag amerikai befektető például 2,9 százalék hozamot ért el az elmúlt 20 évben. 😦

Ez leginkább annak köszönhető, hogy a legtöbben nem befektetnek a részvényekbe, hanem kereskednek velük, ami csak egy hajszállal jobb, mint a kaszinózás. Nem a vállalatok teljesítménye vagy fundamentuma alapján választanak, hanem trendeket hajkurásznak, próbálják a piacot időzíteni és pánikolva eladnak, amikor venni kéne.

Az igazán sikeres egyedi részvény befektetéshez folyamatos tanulás, informálódás, alázat és magasfokú önismeret szükséges. Az átlag befektetőben ez nincs meg és nincs is rá ideje, hogy ezen hiányosságait pótolja.

Összegezve: Nagyon veszélyes terep. Még kevés olyan emberrel találkoztam, aki bizonyíthatóan felülteljesített egy MSCI vagy S&P 500 indexet hosszútávon (10 év), cserébe annál több olyat ismerek, aki rengeteget bukott így.

Kriptó (BTC, ETH stb.)

Nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán befektetésnek nevezni, inkább mondanám spekulációnak. Mivel sok embernél látom a portfólióban, ezért érdemes említést tenni róla.

Rendkívül komplex terület, ráadásul nincsenek fundamentumok, amelyek alapján objektíve becslést adhatnánk egy kriptó értékéről. A probléma nagyon hasonló az egyedi részvény vásárláséhoz, vagyis a legtöbben nem is értik, hogy miben tartják a pénzüket. A motiváció sokkal inkább a kapzsiság, amely mellé nem társul semmilyen mélyebb tudás, miközben hatalmas kockázatot vállalnak.

A befektetés egyik aranyszabálya, hogyha valamit nem ismersz, akkor abba ne fektess be, mert az eredmény csak a szerencsén múlik majd.

Összegezve: Érdekes terület a pénzügyeken belül és magam is folyamatosan követem az itteni eseményeket, de nem gondolom, hogy egy átlag embernek ekkora kockázatot érdemes vállalnia. Főleg akkor, ha korábban még kötvény vagy részvény alapú befektetése sem volt.

Megéri hosszútávban gondolkodni

Érdemes hosszútávban gondolkodni (minimum 5 év) és vállalni egy kis extra kockázatot ésszerű keretek között azért, hogy legyen reál hozamod, mert így lesz az egy Túró Rudiból sok. De mindig informálódj, tudd miben és miért van a megtakarításod és légy türelmes.

Ha szeretnéd megismerni ezeket a befektetési alternatívákat részletesebben is, akkor gyere el pénzügyi gyorstalpaló webinaromra. Ott mindegyiket kivesézem és bemutatok egy egyszerű utat a hosszútávú vagyonépítésre.