A diszkont kincstárjegy nagyon felkapott lett az elmúlt fél évben. Ez nem is csoda, hiszen az 1 éves DKJ már közel 9 százalékos hozamot ígér.
Hogy ez jó? Derítsd ki magad az állampapír összehasonlító kalkulátorral.
A DKJ működése kicsit eltér a többi állampapírtól, éppen ezért sok kérdést kapok ezzel kapcsolatosan.
Mint ez a komment:
A kérdés sokakat érdekel, a netet böngészve nem sok helyen adnak rá konkrét választ, ezért úgy érzem ennek kifejtése megér egy külön cikket.
Vágjunk is bele.
2 órás gyorstalpaló tréning, ahol megtanulod magad kezelni a pénzed
- Vagyonépítés – megtakarítás automatizálása és pénzügyi célokra való felkészülés (gyerek, nyugdíj)
- Befektetés – megtanulod, hogy miként védd meg a pénzed az inflációval szemben (állampapír, ETF stb.)
- Pénzügyi alapok– megtudsz mindent, ami ahhoz kell, hogy JÓL kezeld a pénzed
Vissza az alapokhoz. A diszkont kincstárjegy működése
Lakossági állampapíron szocializálódott befektetőként (értsd MÁP Plusz, Egyéves Állampapír vagy PMÁP stb) ahhoz szokhattál Te is, hogy megveszed az állampapírod 100 százalékos névértéken és ezen felül évente vagy fél évente bezsebeled a kamatot.
Ugyanis ezeknél a hozamod kamatkifizetésekből van.
Ráadásul, ha idő előtt szeretnél kiszállni, akkor van egy fix visszaváltási költség, amivel könnyen kiszámolhatod akár évekre előre is, hogy milyen árfolyamon kaphatod vissza a befektett tőkédet.
A diszkont kincstárjegy működése ezekkel szemben teljesen más.
Itt nem kamatkifizetés történik, hanem névérték alatt veheted meg azzal az ígérettel, hogy lejáratkor a névérték 100 százaléka kerül kifizetésre.
Ha ma veszel 1 darab 10 000 alapcímletű D230823 diszkont kincstárjegyet, akkor ebben a percben (2022.09.25 15:45-kor) 90,38 százalékos árfolyamon tudod ezt megtenni, ezzel bezsebelve a 10,64 százalékos hozamot (éves 11,58%) lejáratkor, ami 10 000 – 9038 = 962 forint profitot jelent számodra.
Vagyis a hozamod árfolyamnyereségből keletkezik.
A bökkenő: diszkont kincstárjegy hozama folyamatosan változik
Azonban a diszkont kincstárjegy hozama nincs kőbe vésve. Napról napra változhat.
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az aktuális hozam leginkább az alapkamattal mozog együtt (nálam okosabb és gyakorlottabb pénzügyi szakértőknek biztos lenne pár kiegészítése ehhez, de az érthetőség kedvéért egyszerűsítek).
Ez itt az egyéves diszkont kincstárjegy hozama április óta.
Ez pedig az alapkamat alakulása.
Noémi kérdésére tehát a válasz az, hogy a diszkont kincstárjegyek hozama folyamatosan változik attól függően, hogy az alapkamat hogyan alakul és ezzel együtt a piaci árfolyama is.
Abban a pillanatban, hogy az éppen aktuális piaci árfolyamon megvásároltad a diszkont kincstárjegyet, akkor számodra az a hozam bevésődött és garantáltan lejáratkor azt fogod megkapni. Lehet később ugyanannál már magasabb hozamot látsz, mondjuk 9,5 százalék helyett 10,5 százalékot. Ez számodra mindegy, hiszen a te vásárlási árfolyamodon már bevésődött a 9,5 százalék. A 10,5 azoknak szól, akik most szeretnének venni.
Ez elvezet egy olyan problémához, amiről a kommentben nem volt szó, de jó, ha tudsz.
Idő előtti visszaváltás esetén bukhatod a hozamot, de akár a befektett tőke egy részét is
Teljesen jogosan felmerülhet benned, hogy Te szeretnéd a magasabb hozamot kapni, ezért inkább eladod a 9,5 százalékost és veszel 10,5 százalékost.
Az ötlet elméletben jó, de el foglak szomorítani.
Nem fog összejönni, ugyanis amikor a hozam nő, akkor automatikusan csökken a piaci árfolyam.
Úgy képzeld el, mint egy libikókát. Amikor az egyik oldal feljebb kerül, akkor a másik automatikusan lejjebb megy.
Amikor a hozam nő, akkor a piaci árfolyam csökken és fordítva.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 9,5 százalékos hozamot ígérő diszkont kincstárjegy, amit megvettél kibocsátáskor 9 131 forinton, azt 1 nappal később, amikor 10,5 százalékos hozamot fizet, akkor körülbelül 9 051 forintos árfolyamon tudod eladni. Nemhogy az időarányos hozamot nem kaptad meg, de még 80 forintot bukhatsz is rajta.
Persze ez csak extrém esetekben történhet meg, ha nagyon hirtelen sokat nőtt a hozam vagy, ha viszonylag nemrég vásároltad.
Emiatt nem is éri meg idő előtt eladni, mert újrabefektetve is csak az eredeti hozamot tudjuk elérni.
Ez leginkább akkor okozhat problémát, ha hirtelen mégis szükséged van erre az összegre.
Összegezve
A lakossági állampapírok mellett számos államkötvény is megjelent, mint potenciális alternatíva, amit a lakosság is elkezdett vásárolni.
A probléma az, hogy ezek működése már eggyel bonyolultabb és sokszor tapasztalom, hogy az átlag kisbefektető (főleg az, aki eddig csak lakossági állampapírokat vásárolt) nem feltétlen érti, hogy ezek hogyan működnek, amiből adódóan azt sem tudja felmérni, hogy pontosan milyen kockázatokkal is járhat egy-egy ilyen államkötvény.
Ahogy mindig, most is igaz, hogy csak olyanba tedd a pénzed, amit közel 100 százalékosan értesz.
Ha valóban független pénzügyi szakember segítségét kérnéd, mert nem vagy biztos abban, hogy megtakarításaid és befektetéseid jó helyen vannak-e, akkor jelentkezz konzultációra a linken található űrlap kitöltésével.
Hibát találtál a cikkben? Nem sértődöm meg, ha írsz erről az info@szamveto.hu-ra ?
4 Responses
Üdvözlöm
Szerintem korrekt információ adott de valahol egyszer mindenki kezdő.
Köszi, ez pár dolgot rendbe tett. De mi van akkor, ha lejárat előtt eladom a DKJ-t, de nem 10,5-ön veszem meg ugyanazt a sorozatot, hanem p. 10,9-en, vagy napokon belül még magasabb kamattal egy később lejáró sorozatot. Hogyan kalkulálható ilyenkor a megtérülés?
Augusztusban jártam Dánielnél, aki nagyon okos tanácsokat adott. Mert lássuk be a pénzügyi befektetés nagyon síkos pálya egy lajikus számára. Felvázolta, hogy mit tegyek és mivel nem érdemes foglalkozni. Köszönöm
Kedves Dániel!
A fix államkötvény (pl.: 10 éves fix Magyar Államkötvény) EHM mutatójában az évenként kapott kamat újrabefektetése bele van számolva?