Ezt a cikket 2020 március 9-én kezdtem el írni, ami több szempontból is izgalmas nap volt. Az olaj piaci ára 25%-kal nyitott alacsonyabb szinten. A BUX értéke 7,6%-kal csökkent, akárcsak az amerikai S&P 500 index, amely már 19%-os mínuszban van mindenkori csúcspontjához képest. A tőzsdék árfolyamai folyamatosan szélsőértékek között mozognak.
Koronavírus és a gazdaság
Ezeknek az eseményeknek az elindítója kétségkívül a koronavírus. Azzal, hogy a vírus begyűrűzött Olaszországon keresztül már Európába is, ráébresztette a befektetőket, hogy ez nem csupán egy múló szeszély, amelyet majd Kína lokálisan megold. Innentől kezdve ez egy globális fertőzés, amely hatással lehet mindenki életére.
Sok befektetőt, köztük engem is, jelenleg az érdekel, hogy a járvány milyen hatással lesz a piacokra. A múlt heti árfolyam ingadozás és az, hogy a FED soron kívül vágott kamatot fél százalékkal csak még bizonytalanabbá tett mindenkit. Ennek legjobb mutatója a VIX félelem index, amely olyan magasságokban jár, amit utoljára a 2008-as válság idején láttunk.
Félelem és a kontroll visszanyerése
A félelem pedig ostoba dolgokra készteti az embert. Próbálunk begyűjteni minél több információt, hogy visszanyerjük a kontroll érzetét azáltal, hogy megértjük a történéseket, amelyekből következtetéseket vonhatunk le. Ezért kezdi el mindenki a pénzügyi hírportálokat bújni a jobbnál jobb elemzésekért és neves befektetők gondolataiért. Keressük a válaszokat a történésekre és ez alapján próbáljuk kezünkbe venni az irányítást.
Mint a St Louisi taxisofőrök, akik a munka utáni kockázás során szentül hiszik, hogy a kockadobás eredményét tudják befolyásolni azzal, hogy gyengét dobnak vagy keményet. Gyenge dobás, alacsony szám lesz, kemény dobás, magas szám lesz. Pedig a kockát nem érdekli a dobás erőssége. A dobás végkimenetele csak is a szerencsén múlik.
Akárcsak ezek a taxisok, én is próbáltam visszanyerni a kontrollérzetet azzal, hogy írok egy cikket a koronavírusról, hogy a magam módján alkossak egy képet az egész kialakult helyzetről. Ezért elkezdtem nagy gőzzel olvasni a járványról és bújni a statisztikákat. Több gondolatom is volt, mint hogy összehasonlítom korábbi járványokkal, hogy így jósoljam meg az események várható alakulását.
De igazából hamar rájöttem, hogy a tudásom nem elég ehhez és vannak nálam jóval tapasztaltabb és okosabb emberek, akik sokkal megalapozottabb véleményt tudnak a témában alkotni. Ekkor elkezdtem böngészni ezen szakértők írásait és azokból levonni a megfelelő következtetéseket és megtalálni azt, aki tudja a tutit. Aztán eszembe jutott a Bolyongás a Wall Streeten című könyv, amely bemutatja, hogy egy bekötött szemű majom, ha dartsokat dobálva választ részvényeket, képes megverni a Wall Street legmenőbb tanácsadóit. Tehát bármit is olvassak, jó eséllyel éppen annyi eredménye lesz, mintha egy dartsozó majmot kérnék meg, hogy dobja ki nekem a legjobb részvényeket.
Biztos jó kérdésekre keressük a választ?
Ezzel nem a profi pénzügyi szakembereket szeretném megsérteni. Egyszerűen a kérdések rosszak. Olyan kérdésekre próbáljuk megtalálni a válaszokat, amelyekre senki sem fogja tudni megadni jelenleg. Olyan kérdésekre, mint:
- Mennyivel fog még nőni a koronavírussal fertőzöttek száma?
- Mikor lesz vége a járványnak?
- Hol lesz a piaci esés alja?
- Lesz-e korrekció? Mikor várható?
- Csupán időszakos esés vagy a piacok visszapattanak majd?
- Mikor kezd el újra nőni a tőzsdei árfolyam?
- Recesszióba fordul a gazdaság?
- Az állam, hogy fogja kisegíteni a bajba került gazdaságot?
Csak a jövőbelátók adhatják meg ezekre a megfejtést. Nekünk, egyszerű halandóknak nem adattak meg a helyes válaszok. Persze itt is lesz pár szerencsés, aki pont beletrafál. De ez inkább a szerencsés kivétel.
Akkor mit tehetek?
Ilyen helyzetekben, amikor a világon eluralkodik a pánik, akkor célszerűbb a helyes kérdéseket megtalálni és azokat feltenni magunknak.
Íme, pár megválaszolható kérdés, amelyek átsegíthetnek a mostani izgalmakon.
- Ha most eladom minden részvényemet, akkor mi a terv visszaszállásra?
- Egy további nagyobb tőzsdei esés miként befolyásolja az életemet?
- Túlbecsültem-e a kockázati étvágyamat?
- Változtak-e a körülmények ahhoz, hogy a portfoliómat most súlyozzam át?
- 3-5 éven belül szükségem lesz-e a részvénypiacba fektetett pénzre?
- A befektetési stratégiám passzol-e a személyiségemhez?
- Miként reagáltam a tőzsdei esésekre korábban?
- Mekkora volatilitást vagyok hajlandó elfogadni annak érdekében, hogy nagyobb hozamra tegyek szert?
- Van-e befektetési stratégiám? A jelenlegi események miként passzolnak ebbe a stratégiába?
- Tisztában vagyok-e azzal, hogy a tulajdonomban lévő értékpapírokat milyen céllal tartom a portfoliómban?
- A portfolióm a kockázattűrő képességemnek megfelelően lett kialakítva?
Ezeket a kérdéseket mindenki egyénileg tudja megválaszolni saját magának és ennek megfelelően nincsenek rájuk általánosan elfogadható jó válaszok.
Természetes, hogy pánik helyzetben próbáljuk megoldani a problémákat és tenni valamit. Mindannyiunknak szüksége van a kontrollérzetre. Éppen ezért nem mindegy, hogy mely kérdésekre próbálunk válaszolni. Míg az első esetben a kérdések megválaszolásával csupán saját magunk megnyugtatására hamis válaszokat találunk, addig a másik esetben visszanyúlunk az eredeti stratégiánkhoz, ami hosszabbtávú gondolkodásra késztet bennünket. Ahhoz a befektetési stratégiához, amit akkor alkottunk, amikor még a pánik nem borította ködbe elménket.
Mert a befektetésekben a legnehezebb a stratégia hosszú távú betartása. Mert, amikor a félelem eluralkodik mindenkin, akkor a legnehezebb józannak maradni.
