Mi ez a könyvklub?

Számvető könyv klub mi az

A könyvklub havonta egy alkalommal megrendezett társasági összejövetel, ahol elbeszélgetünk egy előre kiválasztott könyvről. A cél nem az, hogy részletekbe menően kielemezzük az olvasottat, hanem hogy egy jó társalgást, eszmecserét tudjunk folytatni róla. 

A klubbal célunk, hogy többet olvassunk, többet jegyezzünk meg az olvasottakból és meghallgassuk mások véleményét is. Az ötlet onnan jött, hogy bár sokan olvasunk, de mégis nehéz olyan társaságot találni, akivel tudnánk erről beszélgetni, ezt az űrt próbáljuk betölteni.

A havi klubalkalmon való részvétel teljesen ingyenes, csak annyit szeretnénk, hogy hozd el magaddal a gondolataidat, hogy tanulhassunk egymástólA klubba való belépés pedig ennél is egyszerűbb, csak iratkozz fel és emailben elküldjük a következő esemény részleteit. 

A feliratkozással elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat

Ha szeretnél üzleti, önismereti és életrajzi témájú könyvajánlókat vagy olvasással kapcsolatos hasznos cikkeket olvasni, akkor ajánlom figyelmedbe Híres Norbert blogját.

Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik.

John Locke

Mit olvasunk 2021-ben?

Popper Péter: Lélekrágcsálók!

2022. január

Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Popper Péter hosszú éveken át, egészen haláláig rendszeresen tartott a széles nyilvánosságnak szóló előadásokat, melyeket az ország minden pontján óriási érdeklődéssel várt a közönség. Ezeken a sokszor több száz fős találkozásokon az élet nagy kérdéseiről és problémáiról mesélt, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. A hallgatóság persze mindig azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi a megoldás, hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket. Ő pedig, ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.

Forrás: moly.hu

Steven Pinker: Felvilágosodás most

2022. február

Tényleg darabokra hullik a világ? A haladás eszméje idejétmúlt? A harmadik évezred emberi állapotának ebben az elegáns körüljárásában a kogníciókutató és közéleti értelmiségi Steven Pinker arra biztat bennünket, hogy szemléljük kissé távolabbról a véres főcímeket és a romlásról szóló próféciákat, mert ezek csak a pszichológiai hajlamainkra játszanak rá. Ehelyett nézzük inkább az adatokat: hetvenöt meggyőző grafikon segítségével Pinker megmutatja, hogy az élet, az egészség, a jólét, a biztonság, a béke, a tudás és a boldogság terén is egyre jobb a helyzet, és nemcsak Nyugaton, hanem világszerte. Ez a haladás nem valamilyen kozmikus erő eredménye. A felvilágosodásnak köszönhetjük: a meggyőződésnek, hogy az értelem és a tudomány előmozdítja az emberiség felvirágzását.

Forrás: moly.hu

Thomas S. Kuhn: A ​tudományos forradalmak szerkezete

2022. Március

Kuhn e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a „tudományos közösségek” és a „tudományos paradigmák” fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Forrás: moly.hu

Albert Camus: Sziszüphosz ​mítosza

2022. Április

Most ​először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet.
Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall.
Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a Színe és visszája, amely algériai élményeiből táplálkozik, valamint a lírai mediterrán hangulatú Nász és A nyár

Forrás: moly.hu

Siddhartha Mukherjee: A ​gén

2022. Május

Hogyan ​fedezte fel 1856-ban egy morvaországi szerzetes az „öröklődés egységeit”? Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Miképpen torzította el a „legrátermettebbek fennmaradásáról” szóló tudományos elképzelést a náci eugenetika az 1930-as és 1940-es évek Németországában? Hogyan fedezte fel Crick és Watson a DNS szerkezetét? Ki volt a Buborékfiú?
Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok – ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait mindannyian megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és az őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények.

Forrás: moly.hu

Edith Eva Eger: A ​döntés

2022. Június

Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt – jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

Forrás: moly.hu

Aldous Huxley: Szép ​új világ

2022. Július

2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot.
Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel.

Forrás: moly.hu

Richard P. Feynman: „Tréfál, ​Feynman úr?”

2022. Augusztus

A Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, hogy miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján, hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt – és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság.

Forrás: moly.hu

Marcus Aurelius: Elmélkedések

2022. Szeptember

Marcus Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele:
„Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet.”
Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

Forrás: moly.hu

Michael Greger · Gene Stone: Hogy ​ne halj meg

2022. Október

Ételek, ​amelyek évekkel hosszabbíthatják meg az életedet – ismerd meg Dr. Greger napi tanácsait!
A hihetetlen népszerűségnek örvendő NutritionFacts.org weboldalt működtető orvos Hogy ne halj meg című könyvében földrengető tudományos bizonyítékokat ismerhetünk meg az egyetlen étrendről, amellyel számos halálos betegség kiváltó okai kivédhetők és visszafordíthatók.
A korai elhalálozás tizenöt vezető okaként ismert betegségek – például a szívbetegség, a rák, a cukorbetegség, a Parkinson-kór, a magas vérnyomás és egyebek – évente több millió ember életét követelik. Dr. Greger tudományos bizonyítékokkal alátámasztott tanácsait követve megtudhatod, mely ételek fogyasztása javasolt, és milyen életmódbeli változtatásokkal segítheted elő a betegségek megelőzését, illetve az ellenük folytatott harcot, hogy tovább élhess.

A Hogy ne halj meg című könyv amellett, hogy megmutatja, mit egyél, hogy legyőzd a leggyakoribb halálokokat, bemutatja Dr. Greger napi jó tanácsait is – azoknak az élelmiszereknek és tevékenységeknek a listáját, amelyeket tanácsos beépítened a napirendedbe. A gyakorlati, kivitelezhető tanácsokkal és a táplálkozástudomány meglepő, „húsba vágó” adataival pontosan ez az az orvosi javaslat, amelyre egy hosszú, egészségesebb élethez szükséged lehet.

Forrás: moly.hu

Richard Dawkins: Az ​önző gén

2022. November

Úgy ​négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futottak be. Egyáltalán van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket létünk folytonosságnak biztosítása érdekében felhasználnak? Rengeteg idő állt rendelkezésükre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? A négymilliárd év alatt vajon hova jutottak az ősi replikátorok, e legelső mesterei a túlélés művészetének? NE keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágot, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk.

Forrás: moly.hu

Robert M. Pirsig: A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete

2022. December

15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek „bibliája”, vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához.
Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről – egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, „klasszikus” és „romantikus” gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról – a Minőségről.
Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az ‘őrület’ árán tagadható meg.

Forrás: moly.hu

A tudásba való befektetés mindig a legnagyobb hozamot fizeti. 

Benjamin Franklin

Olvasd el a témában írt cikkeinket

A bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és ezüstnél jobban kell szeretnie.

Johannes Amos Comenius

Ha tetszett, ami olvastál, felkeltettük az érdeklődésedet, meghallgatnád véleményünket az olvasottakról, vagy hallatnád sajátodat, akkor iratkozz fel.

A feliratkozással elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat