Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Megéri ma diplomát szerezni?

Független Pénzügyi segítségért csúsztasd fel!

Diplomaosztó

2013-ban kezdtem el a mesterszakot nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakirányon. Az elképzelés az volt, hogy közgazdászként majd olyan utak válnak elérhetővé, amelyekre egyébként nem lenne esélyem. Hosszú szenvedés után, melyet passzív félévek, lustaság és általános motiválatlanság jellemzett, végül most pénteken szereztem meg a diplomámat. Ezek után elgondolkoztam, hogy megérte-e nekem a befektetett energia.

Mennyit ér a diploma?

Kezdjük ott, hogy egy alapdiplomát már 2012-ben megszereztem, így nálam a kérdés nem az volt, hogy van-e vagy nincs diplomám, hanem csak a mesterdiploma forgott kockán. Az alapdiploma ma is megéri akárhogy is nézzük, a számok nem hazudnak.

A Fizetesek.hu felmérése szerint szakmai tapasztalat nélkül és általános iskolával 195 ezer forintot lehet keresni átlagosan, szakközépiskolával 216 ezret, érettségivel 240 ezret, OKJ papírral pedig 246 ezret. Főiskolai diplomával 332 ezer az átlagos kezdőfizetés, egyetemi végzettséggel 339 ezer forint.

Nagyon nem mindegy az, hogy mekkora a kezdőfizetésünk, mert az egész karrierünk során elérhető keresetünkre kihathat (és akkor nem számoltam ki mit jelent, ha 3%-nál jobban tudod növelni a fizetésed). Az alábbi táblázatban összeszedtem, hogy 10 év után, évi 3%-os keresetnövekedéssel mennyivel fog átlagosan többet keresni egy diplomás az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknél:

Mennyivel keres többet egy diplomás 10 év után

Látható, hogy nagyon jelentős különbségek vannak a felsőfokú és a nem felsőfokú végzettség között, ugyanakkor az is szembetűnő, hogy az egyetemi és főiskolai végzettség között lényegében nincs különbség kereset szempontjából. Persze nem minden diploma és nem minden szakközépiskola, OKJ stb. ér ugyanannyit, lesznek olyan diplomások, akik messze rosszabbul fognak keresni bizonyos szakmunkákat végző embereknél, pláne, ha ez utóbbi még vállalkozik is.

Azalábbi táblázatban a legjobban és legkevésbé jól fizető ágazatokat szedtem össze:

5 legjobban és legrosszabbul fizető ágazat

forrás: https://www.fizetesek.hu/fizetesek

Ha ezekbe a kategóriákba mélyebben is belenézünk (amire az oldalon lehetőség van), akkor az látszik, hogy bal oldalon vagy a felsőfokú végzettséget, vagy a vállalkozást megkívánó, míg jobb oldalon jórészt papírt  nem igénylő szakmák vannak.

Mire jó a diploma?

A diploma alapvetően történelmileg arra volt használatos, hogy bizonyítsa tulajdonosának szakképzettségét, hogy elsajátította egy adott szakma csínját-bínját. Korábban a szakmák egy szűk rétege kívánt csak meg ilyen képesítést, és a felsőoktatás az elit kiváltsága volt, a végzettek aránya nem haladta meg adott korcsoport 10-15%-át. A 20. század második felétől kezdve jellemző az eltömegesedés és ezáltal a diploma minőségének és értékének változása.

Manapság, ha végignézzük egy állásportál kínálatát, szinte bármilyen irodai munka feltétele a diploma. Persze, ha kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik az ember, akkor el fog tudni helyezkedni diploma hiányában is, de nehezebb dolga lesz, mint ha lenne oklevele. De tényleg annyi plusz tudást ad egy diploma, hogy jogos az ekkora keresetbeli különbség? Igen, és nem. Egyrészt vannak olyan szakok (tipikusan az orvosi, jogi, vagy egyes mérnöki képzésekre gondolhatunk), amelyek egyértelműen máshol meg nem szerezhető tudást adnak, amik hiányában az adott hivatás nem lenne végezhető.

Viszont a legtöbb képzés nem ilyen: csak általános tudáshalmazt öntenek a hallgatókra, akik ennek jobb esetben 1%-át fogják ténylegesen használni a szakmájuk során. De akkor mi értelme ennek az egésznek? A jelzés (signalling) elmélet szerint a végzettség megszerzésével valójában nem a termelékenységed (tudásod) nő, hanem csak azt tudod jelezni egy munkaadónak, hogy képes vagy bizonyos szintű munka elvégzésére. Ez azért kell, mert a munkaadó egyébként semmilyen információval nem rendelkezik rólad és maximum egy fél órás interjú keretében tudja felmérni a tudásodat/képességeidet.

Pontosan, emiatt terjednek egyre inkább az alternatív képzési módok, amelyek egyszerre elégítik ki a munkaadók jelzés iránti vágyát, másrészt az életben is gyorsan alkalmazható tudást biztosítanak. Főleg IT területén láthatunk fél – 1 éves intenzív képzéseket, amik garantált munkalehetőség mellett biztosítják, hogy felkészítenek a munkavégzésre.

Egy mesterképzés tapasztalatai

A fentieket figyelembevéve azt mondanám, hogy az alapszakom megérte, mert elindított a multi ranglétrán (hogy ez mennyire jó vagy sem, azt most ne firtassuk), viszont a mesterszakom már sokkal kevésbé indokolható. Amikor munka mellett elkezdtem a mestert, azt gondoltam, hogy szükségem lesz rá, hogy jobb munkakörben tudjak elhelyezkedni, de mire elvégeztem, ott tartok ahova a diplomával akartam eljutni. Ez főleg persze a rétestésztaként elhúzott oktatásomnak köszönhető: miközben csináltam, jöttem rá, hogy ez az energiabefektetetés valószínűleg nem fog kézzel fogható megtérülést okozni, ezért nem is igyekeztem elvégezni a szakot. Gazdasági területen a munkatapasztalatom fontosabb lett, mint hogy milyen papírt tudok lobogtatni. Ne legyen igazam, de most úgy látom, hogy sok hozzáadott értéke ilyen szempontból nem lesz a képzésemnek.

Viszont számomra a záróvizsga felkészülésnek és a diplomadolgozat megírásának volt még egy tanulsága. Korábban mindig félvállról vettem a felsőfokú tanulmányaimat és a „csak görbüljön” iskola elkötelezett diákja voltam. Nálam talán csak az előadók voltak unottabbak és kevésbé lelkesek attól, hogy órákra kell járniuk. A magyar felsőoktatásról sok jót nem lehet elmondani, szerintem mindenki találkozott a tíz éve készült ppt-kel, az internetről és mobiltelefonról, mint merőben új technológiáról beszélő tankkönyvekkel, a teljesen használhatatlan információhalmazokkal és az előadókkal, akik az érdeklődés felkeltése helyett eltökélt céljuknak tekintik, hogy elaltassák a hallgatóságot. Ez elég indokot szolgáltatott nekem is, hogy úgy érezzem, nincs is értelme rendesen figyelni. Helyette inkább a bulikkal, játékokkal, szórakozással töltöttem az időmet.

Ennek ellenére most, hogy két év után kellett ismételten nekiálltam tanulni, hogy végre be is fejezzem a képzést, úgy döntöttem, hogy biztosra megyek és rendesen megcsinálom a dolgozatot és megtanulom a tételeket. Ez ráébresztett arra, hogy a korábbi hozzáállásom mennyit vett el a képzés minőségéből. Rájöttem, hogy a rendelkezésemre álló éveket, amiket a saját magam fejlesztésére fordíthattam volna, lényegében elpocsékoltam.

Mit csinálnék másként, ha ma kezdeném a tanulmányaim?

Ha ma újrakezdhetném, az érdekesebb tárgyaknál elolvasnám a kötelező és ajánlott irodalmat, utánanéznék az engem érdeklő dolgoknak és igyekeznék széleskörűbb tudásra szert tenni. Lehet, hogy sose használnám, de a tudás nem vész kárba. Hiszem, hogy egy ember minél többet tud, minél szélesebbek az ismeretei, minél több mindenhez tud hozzászólni, annál összetettebb és „gazdagabb” lesz. Tudni valamit sosem lesz kárunkra és sosem tudhatjuk, hogy milyen beszélgetésben, interjún vagy helyzetben lesz véletlenül hasznos, amit így megtanultunk.

Ma is úgy gondolom, hogy jó befektetés volt diplomát szerezni, mert segített az elhelyezkedésben és enélkül ma egészen biztosan sokkal rosszabbul keresnék. A mesterdiploma már sokkal kétségesebb, hogy megéri-e mivel, ha bekerültél egy munkahelyre onnantól kezdve a tudásod és tapasztalatod fontosabb lesz, mint a végzettséged. Bár a képzéseim sok kivetni valót hagytak maguk után, ennek oka részben a saját hozzáállásom volt. A legfőbb tanulság számomra az, hogy nem lehet a színvonaltalan oktatás mentség a saját hanyagságomra: ha tényleg a tanulás a célom és nem csak a papír, akkor nekem is mindent meg kell tennem azért, hogy gyarapodjanak az ismereteim.

Nektek mi a véleményetek? Írjátok meg kommentben, hogy szerintetek megéri-e tanulni, vagy hogy ti mai fejjel mit csinálnátok másként.

Tetszett a cikk? Akkor a hírlevelet imádni fogod.

Heti rendszerességgel megosztom gondolataimat arról, amit a pénzről éppen tanultam vagy olvastam. Semmi spam, csak tiszta érték.

Add meg email címed és csatlakozz az 1000+ feliratkozóhoz. 

A feliratkozással elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat

3 válasz

  1. Én mai fejjel az érettségit sem csinálnám meg, hanem húztam volna ki Angliába, amikor még nem volt tele kelet-európai gazdasági bevándorlóval és nem utáltak mindenkit és relatíve jó, kényelmes állásokat lehetett szerezni relatíve normális, közeli szálláslehetőséggel és 10 év alatt összedobtam volna annyi tőkét, amivel ma 2-3 budapesti ingatlan boldog tulajdonosa lennék. Ja meg persze lenne párszáz bitcoinom is, hiszen mai fejemmel* látnám előre az azóta megtörtént dolgokat.

    Szóval ez egy érdekes elmélkedés, de értelme nem sok van ebben a formában.

    A felsőoktatásnak sosem az volt a célja, hogy tudást adjon (kivéve az általad is felsorolt speciális esetekben, mint orvos, ügyvéd, mérnök), hanem hogy kapcsolatokat építhess általa.

    A „világ leggazdagabb embereinek nincs diplomája” bulvárhírből sem az a tanulság, hogy azért gazdagok, hanem az, hogy mindannyian középosztálybeli amerikai emberek és neves egyetemre jártak és hamar rájöttek a lényegére, ezért hagyták ott és építették a karrierjüket.

    Kapcsolatokat pedig akkor tudsz építeni, nem csak egyetemen, hanem bárhol, – de utóbbi helyen a tanulási kényszer (a kettesért is küzdeni kell) és az időveszteség kontra jövedelemszűkösség miatt extra nehéz helyzetben vagy, – ha van mögötted tehetős családi háttér.

    Ha bármilyen oktatástól és az utána következő tortúrától, hogy magasabb legyen a jövedelmed várod a megváltást, akkor tévúton jársz. Egyrészt az összehasonlító táblázatban két apró dolgot nem vettél figyelembe. Az elpazarolt évek alatti jövedelmet
    A 8 általánost végzett asztalos már 16 évesen gründolhatja a saját vállalkozását.
    Az érettségizett nyert +4-6 évet a BSc/MA-hoz képest és míg előbbi ennyi idő alatt lehet, hogy már középvezető, addig utóbbi számára most kezdődik az ördögi kör, hogy gyakorlat nélkül normális helyre nem kell, de ahhoz, hogy gyakorlatot szerezzen meg dolgoznia kéne, így jó esetben beáll nyomott bérért csicskázni valahova, ahol nem akarják röghöz kötni éhbérért, hanem segítik a fejlődését és esetleg még egy jó ajánlólevelet is írnak róla, amit felhasználhat a következő, tőkeerősebb munkáltatójánál.

    A másik, amit elfelejtettél, hogy ha a szülők nem támogatnak, akkor bizony vagy diákhitel, vagy meló mellette, vagy mindkettő, hiszen minél könnyebb szak, annál magasabb a ponthatár, ráadásul a kollégium sem alap, ha nem kerülsz be, vésztervnek is kell lennie. Szóval ez alatt a pár év alatt jópár milliót számolhatsz mínuszba megélhetési/tanulmányi/közlekedési költségként és elmaradt jövedelemként, mert kvázi-inaktív voltál. Paradox módon pont a büfészakok azok, ahol tudsz mellette mekiben melózni, egy komolyabb szakon tanulnod is kell és aludnod azért 8 órát, hogy fogjon az agyad. Persze vannak, akik emberfeletti teljesítményre képesek, de ritka.

    Végül pedig, ha a korai nyugdíj a célod, akkor a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módszereket keresed felesleges sallangok nélkül. Az alkalmazotti lét a legrosszabb irányvonal, ha csak nem maga a szenvedélyed az, amit csinálsz. Pláne, ha még diplomázni (és ami azzal jár, mert mint mondtam a papír után jön még a tapasztalatszerzés) is kell érte.

  2. Valószínűleg én is inkább a szakmunkás-képzést választanám, ha újra kezdhetném.
    Két egyetemi diplomával, másfél évtized portaszolgálat (igazgatói protekció kellett ahhoz is) és segédmunkási állás után most tanulok ügyintézőnek. De lehet, hogy lesz fizikai munkához szükséges szakmám is.
    Diplomából nem lehet megélni. Nem csak a megszerzéséhez szükséges idő lett elpocsékolva, hanem az utána lévő is. Tényleg „jó befektetés”, mondhatom.
    Sajnos egy OKJ-s képzés mindenképp többet ér, és több hasznosítható információt és látásmódot ad, mint egy egyetemi diploma.

  3. Szevasztok!

    Nekem van egy rakás OKJ-szakmám, de diplomára még csak készülőben vagyok.

    A véleményem az, hogy diplomával megadatik az a lehetőség, hogy emberi kapcsolatokon keresztül olyan pozcíóba kerüljön valaki amiről mindíg is álmodott, amíg diploma, azaz „presztízs” nélkül ez csak álom marad!

    Én már lassan a negyvenet töltöm, de már tizenéves gyerekkorom óta „slágertéma” ez a kimegyek angliába, meg németországba aztán hazajövök bmw-vel meg veszek egy rakás házat és meglesz mindenem!

    Az igazság az, hogy ez egyáltalán nem ilyen egyszerű, különben akkor mindenkinek tuti recept lenne, és mégis rengetegen fejreállnak ezzel is, mint ahogyan azok is akik kevésbé értékes diplomát birtokolnak olyan területről amelyre minimális tőke befektetési igény mutatkozik.

    Legtöbb esetben a nyelvtudás éri a legtöbbet, azzal lehet bizalmi kapcsolatokat kiépíteni, és több felé kommunikálva információt szerezni, és levonni belőle a tanulságokat.

    Üdv: Zoli.

    Bp.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó cikkek

Ezekről is írtam a témában

FIRE korai nyugdíj

FIRE – a korai nyugdíj módszere

A F.I.R.E. rövidítés az angol „Financial Independence, Retire Early” kifejezésből ered, amely szabad fordításban pénzügyi függetlenség, korai nyugdíjat jelent. A cél, hogy agresszív megtakarítás és

Tovább olvasom »

Megmutatom, hogy hogyan ne vegyen ki senki pénzt a zsebedből

  • Pénzügyi audit – átnézem meglévő pénzügyi termékeid (Nyugdíjbiztosítás, LTP stb.)
  • Befektetés – megmutatom miként tudod pénzed kamatoztatni, minimális költségek mellett
  • Pénzügyi terv – összerakjuk azt a rendszert, amely egyre közelebb visz az pénzügyi szabadsághoz

Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)

Változó kamatozású állampapír, amely évente fizet kamatot, amelynek mértéke két tényezőből áll össze: Kamatbázis + Kamatprémium

Kamatbázis: Első 1 évben fix, majd a KSH által meghatározott átlagos infláció a megelőző évben. Részletek

Kamatprémium: Részletek

Futamidő: 8 éves futamidejű. 

Visszaváltási díj: 1% – ez azt jelenti, hogy amennyiben idő előtt szeretnéd eladni állampapírjaidat, akkor levonnak 1 százalékot a tőkéből és az addig felhalmozott kamatból.

Információk az aktuális sorozatról: PMÁP oldalán tudsz informálódni 

Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP)

Változó kamatozású állampapír, amely negyedévente fizet kamatot, amelynek mértéke két tényezőből áll össze: Kamatbázis + Kamatprémium

Kamatbázis: A 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozamától függ. A kamatfordulót megelőző négy eredményesen megtartott aukciók átlag hozama adja.

Kamatprémium: 1%

Futamidő: 3 év, de idő előtt is eladható az aktuális visszaváltási költséggel, így rövidebb időtávban is lehet gondolkodni.

Visszaváltási díj: 1% – ez azt jelenti, hogy amennyiben idő előtt szeretnéd eladni állampapírjaidat, akkor levonnak 1 százalékot a tőkéből és az addig felhalmozott kamatból.

Információk az aktuális sorozatról: BMÁP oldalán tudsz informálódni 

Diszkont Kincstárjegy (DKJ)

Általában kifejezetten rövid, éven belüli (3, 6 és 12 hónapos) lejáratú állampapírokat sorolunk ide.

Lejárat: DKJ oldalán láthatod a különböző sorozatokhoz tartozó lejáratokat.

Éves hozam: DKJ oldalán az Eladási hozam (ÁKK-ISMA) oszlopban láthatod az éves hozamot.

Eladási árfolyam: DKJ oldalán az Eladási Nettó Árfolyam. Érthetőbben ez az az ár, amiért meg tudod venni, mert eladják neked.

Vételi árfolyam: Az az árfolyam, amennyiért eladhatod lejárat előtt a DKJ-t.

Nem kamatozó értékpapír, amelynek lényege, hogy kamatkifizetés helyett, névérték alatt veheted meg és a futamidő végére eléri a 100 százalék névértéket. Mutatok egy példát:

Tételezzük fel, hogy vásárolsz 100 darab 10 000 forint alapcímletű 12 hónapos diszkont kincstárjegyet, amelynek összértéke 1 000 000 forint. Ha a 2023.06.17.-én akarnám megvenni a D230628 sorozatszámú DKJ-t, akkor ezt 917 400 forintért tudom megtenni, ugyanis az árfolyama 91,74 százalék. 12 hónap elteltével megkapnám az 1 000 000 forintot, ezzel bezsebelve a 9,39 százalék hozamot.

Az Allianz pénztárnak nincs online belépési folyamata, de meg lehet oldani, hogy postára járkálás nélkül is be lehessen lépni. Ennek folyamatát írtam le itt.

1. lépés: Töltsd ki a belépési nyilatkozatot

Kattints ide a belépési nyilatkozat letöltéséhez. Ez egy kitölthető PDF fájl.

Először töltsd ki a belépési adatokat (I.)

Az alábbi minta szerint töltsd ki személyes adataid.

Írd be a vállalt tagdíj mértékét (II.)

Ez nem egy vállalás, így akármit is írj ide, az nem von maga után kötelezettséget. Például a magyar átlag egészségügyi költés 15 ezer forint. Ha a munkáltatód fog fizetni, akkor azt is itt tudod megadni.

Add meg azonosító okmányok adatait (IV.)

A tagi nyilatkozatok elfogadása / elutasítása (V.)

Ezekre nyomhatsz igent vagy nemet is attól függően, hogy milyen tájékoztatást szeretnél kapni a jövőben a pénztártól.

Kiemelt közszereplői nyilatkozat kitöltése (VII.)

Töltsd ki, hogy magyar vagy külföldi állampolgár vagy-e, illetve, hogy közszereplő vagy-e.

Utolsó lépésként pedig pipáld be az igénylő legalján, hogy csatolt dokumentumként elküldöd a személyazonosító okmány és lakcímkártya másolatát.

Amennyiben szeretnél kedvezményezettet is hozzáadni a pénztári tagságodhoz, akkor ehhez az alábbi linken töltsd le a nyomtatványt és szintén töltsd ki és hitelesítsd.

Kedvezményezett hozzáadása nyomtatvány letöltés

2. lépés: Belépési nyilatkozat PDF fájl hitelesítése AVDH-val vagy aláírással

Kitöltötted és elmentetted a PDF fájlt, amit már csak hitelesítened kell.

Itt válik szét a folyamat attól függően, hogy rendelkezel-e ügyfélkapuval vagy sem.

Rendelkezel ügyfélkapuval

Amennyiben rendelkezel ügyfélkapuval, akkor AVDH-val egyszerűen és gyorsan tudod hitelesíteni a belépési nyilatkozatod.

Ide kattintva éred el az AVDH dokumentum hitelesítőt.

Itt nyomj a bejelentkezés gombra és lépj be ügyfélkapus felhasználóddal.

Sikeres bejelentkezés után az alábbi felület fogad.

Húzd be a kitöltött PDF fájlt és pipáld ki az „Elfogadom az ÁSZF-et” négyzetet és kattints a Feltöltés gombra.

A rendszer hitelesíti a dokumentumot, amiután le tudod tölteni azt.

 

Az így hitelesített PDF fájlt az azonosító okmányok másolatával küldd el az epenztar@allianz.hu email címre.

Nem rendelkezel ügyfélkapuval

Amennyiben nem rendelkezel ügyfélkapuval, akkor ki kell nyomtatnod a belépési nyilatkozatot, majd aláírni és postán elküldeni a 1242 Budapest, Pf. 462 címre.

3. lépés: Befizetés utalással vagy bankkártyával

Ezután a pénztár a kapott dokumentumok alapján záradékolja a belépési nyilatkozatot és hamarosan kapsz tagi okiratot tagi azonosító kóddal.

A tagdíjat vagy eseti befizetést a 18100002-00054029-21010015 számlaszámra kell utalnod, közleményben pedig add meg adószámod vagy tagi azonosítókódod.

Vagy bankkártyával is befizethetsz az Allianz oldalán keresztül.

Érdemes rögtön elutalni 4000 forintot (közleményben az adóazonosítóddal), mert a kártyát csak ezután fogják elkészíteni. 

FONTOS! Miután megkaptad a kártyát, aktiválnod kell a levélben megadott számon,ahol beazonosítanak, hogy biztosan te kaptad-e meg. 

Remélem ez a kis útmutató hasznos volt és lassan elkezdheted élvezni az adó-visszatérítés előnyeit.

Jogi nyilatkozat

A Számvető egy ingyenesen elérhető pénzügyi weboldal, amelynek célja, hogy az olvasókat segítse releváns információkkal, amelyek a leginkább érthető módon mutatják be az adott pénzügyi terméket. Kérlek azonban, hogy az itt közölt információkat ne tekintsd ajánlásnak. Vedd figyelembe, hogy az oldalon megjelenő tartalmak teljesen szubjektívek, amelyek hiányosak és/vagy pontatlanok lehetnek. Kérlek minden esetben ellenőrizd az itt leírtakat. Sőt, hálás leszek érte, ha pontatlanságot találsz és ezt jelzed felém. Ezek a teljesen ingyenes tartalmak a partnerek (az ezen az oldalon felsorolt ​​vállalatok némelyikétől) affiliate linkjén történő belépések után kapott ajánlási jutalékoknak köszönhetően fenntartható (ezek nem járnak többletköltséggel a belépőnek/regisztrálónak).