fbpx

Még lustább befektető lettem. Így változott portfólióm 2022-ben

Ebben a cikkben megmutatom, hogy portfolióm hogyan változott az elmúlt egy évben. Láthatod, hogy milyen értékpapírokat tartok vagy tartottam és elmagyarázom a változások okát is.

Pontos összegeket nem osztok meg, mert nem gondolom, hogy abból bármit is lehetne tanulni, maximum a hitelességemet növelné vagy csökkentené. Illetve a másik érvem /és ez a nyomósabb/, hogy nem érezném komfortosan magam a tudattal, hogy a világhálóra kiteszem a teljes vagyonom nagyságát.

Viszont még ezzel együtt is vannak félelmeim, tehát mielőtt belevágok, pár dolgot kiemelnék, ezzel elkerülve a későbbi csalódásokat vagy félreértéseket.

1. Ne másolj gondolkodás nélkül. Az alábbi értékpapírok kiválasztása a személyes kockázattűrőképességem, céljaim és az ehhez kapcsolódó időtávok alapján lettek kialakítva. Mindenki esete egyedi, így ami működik nekem az egyáltalán nem biztos, hogy neked is működni fog.

2. Nincs egyetlen tökéletes módszer. Ahogy a vágyott testalkat is különböző diétákkal elérhető, ugyanúgy a vagyon építés is számos különböző úton valósítható meg. Nincs tökéletes módszer, így az enyém sem az.

3. Nem vagyok tévedhetetlen pénzügyi guru. Ahogy a beszámolóban is látni fogod, a múltban számos hibát elkövettem. Pedig akkor jó ötletnek tűntek. Ugyanígy a mostani döntéseimről is kiderülhet ugyanez később.

Mivel valahol ez az oldal még mindig egy személyes blog is, amelyben saját pénzügyi utamról osztok meg gondolatokat, ezért az itt leírtakat inkább tekintsd gondolatébresztőként, mint konkrét tanácsokként.

Ahol éves hozamokat írok, azok az elmúlt 4 év átlag hozamai, ugyanis 2018-ban kezdtem el tudatosan építeni portfolióm részvényalapú ágát. Előtte is voltak befektetéseim, de azok teljesítményéről nincs pontos adatom és azokat inkább nevezném bohóckodásnak, mint tudatos befektetésnek.

2022-ben még lustább befektető lettem

Befektetési gondolkodásmódom alapja, hogy hosszútávú stabil hozamot úgy tudok elérni, hogyha létrehozok egy jóldiverzifikált portfoliót, amelyen belül az értékpapírokat azzal a tudattal veszem meg, hogy akár örökké kész vagyok tartani.

De minimum 10 évig!! /Ez alól az állampapírok kivételek/

Tehát az egyik cél a minél kevesebb tranzakció, ugyanis egyrészről költséges, másrészről pedig döntést kell hozni, ami hibákhoz vezethet.

Kevesebb döntés = kevesebb rossz döntés = kevesebb portfoliót megsemmisítő veszteség.

Amit utam elején még nem láttam, hogy mi a legjobb stratégiája a részvénykiválasztásnak. Ezért 3 irányt teszteltem (ETF alapú, osztalékfizető részvények kiválasztása és value részvények kiválasztása).

Portfoliómban jelenleg olyan értékpapírokat találni, amelyek ezek a stratégiák mentén lettek megvásárolva.

Az alábbi ábra mutatja, hogy miként nézett ki a portfólióm 2021 december 31-én és hogyan 2022 december 31.-én.

A különböző értélpapírok száma csökkent, ugyanis 2022-ben stratégiám még tovább egyszerűsödött.

Hogy könnyebben követhető legyen a változás, szétbontottam kategóriákra és végigmegyek mindegyiken, hogy melyik miért és hogyan változott.

Osztalékfizető befektetési stratégia nem jött be

A legnagyobb változás az osztalékfizető befektetéseimben voltak.

Pedig elég szép eredményt hoztak.

Közel 22 százalék éves hozamot értem el osztalékfizető részvényeimen 2019 január és 2022 december időszak között.

Ez a kiemelkedő hozam leginkább annak köszönhető, hogy a covid pánik alatt forgattam át ide az állampapír állományom jelentős részét.

Érdemes hozzámérni az S&P500 teljesítményéhez, ezért megnéztem, hogy a CSPX etf-be való befektetéssel mekkora hozamot értem volna el akkor, ha az osztalékfizető részvények helyett ebbe fektetem be a pénzt, majd adom el ugyanúgy.

Ebben az esetben egy hipotetikus évi 19 százalékot értem volna el.

Tehát az osztalékportfolióm 3 százalékkal felülteljesítette az S&P500-at.

Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy likvidálom ezeket, amely folyamatot már 2021-ben elkezdtem. Ennek oka pedig az alábbi kérdés megválaszolása.

Mibe került nekem ez a 3 százalék extra hozam?

Az időmbe

A stratégia lényege, hogy az osztalékfizetésük alapján kiválasztasz részvényeket és kialakítasz egy 10 – 20 elemű portfoliót. Ezek kiválasztására vannak konkrét stratégiák, amiket leginkább könyvekből, cikkekből, videókból vagy fizetős anyagokból lehet megtanulni.

A kiválasztási rendszer nem lehetetlenül bonyolult. De így is nem kevés időt kell beletenni a megértésébe. Főleg, ha tényleg szeretnéd megérteni, hogy mit miért csinálsz és nem csak más profik osztalékbefektető stratégiáját másolod. Szerintem egy 10 órát biztos rászántam mielőtt az első ilyen részvényemet megvettem. És később is minden egyes részvény kiválasztásnál 1 – 1 órát.

Plusz, ha már egyedi részvényt vásárol az ember, akkor érdemes folyamatosan képben lenni a vállalattal, szóval havonta, de legalább negyedévente rájuk kell nézni. Különben csak szerencsejáték lenne az egész.

Tehát rá kell szánni az időt folyamatosan.

Nagyobb kockázat vállalásába

Az S&P500-ban az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénye van, míg egy ilyen osztalékfizető portfolióban 10 – 20 részvény. Minél kevésbé diverzifikált a portfoliód annál nagyobb kockázatot vállalsz. Racionálisan nézve ezzel egyébként hosszútávon nincs probléma, hiszen a magasabb kockázat mellé általában magasabb hozam is társul.

Esetemben 3 százalék extra.

Viszont ezt jóval nagyobb árfolyam kilengések mentén sikerült csak elérni, amely megnöveli a pánik eladás esélyét. És semmi nem okoz akkora kárt az átlag befektető teljesítményében, mint egy hirtelen felindulásból megnyomott “eladás” gomb.

Covid során magam is megtapasztalhattam, hogy egy – egy részvényem 50 vagy akár 60 százalékot esett.

Pokoli érzés volt…

A pillanat, amikor a piac levizsgáztat, hogy igazi befektető vagy-e.

Szerencsére kiültem. De ugyanekkor az S&P500 “csupán” 30%-ot esett, amelynek pszichés nyomása jóval barátibb, mint az 50 százalékos bezuhanás.

Jelenleg óriási kérdőjel még az amerikai kettős adóztatási egyezmény is. Legrosszabb forgatókönyv esetén az amerikai részvények tartása nagyobb adóköltséggel fog járni. Ez óriási hátrány lenne és jelenleg extra kockázat azoknak, akik befektetési stratégiájukat részvények hosszútávú tartására építik.

Extra költségekbe

Hogy lerövidítsem valamelyest a tanulási időt, vettem könyveket és előfizettem egy hírlevélre, amely a részvények kiválasztásában segített. Ezek valahol ~50 000 forintomba kerültek összesen.

Ha ezt a költséget is levonom, akkor a 22 százalékos éves hozamom 20 százalékra csökken. Nyilván minél tovább csinálja az ember és minél nagyobb a portfolió, annál kisebb ennek a fix költségnek a hatása a hozamodra.

Tehát a fentieket mérlegelve azt látom, hogy magasabb kockázatot vállalva érek el nem sokkal jobb teljesítményt, mint egy egyszerű etf buy&hold stratégia és mindezt úgy, hogy közben az időmmel is fizetnem kell.

Szerintem nem véletlen, hogy az évtizedes távlatokon kiemelkedő eredményeket elérő befektetők, mint Warren Buffett, Ray Dalio stb soha nem alkalmaztak ilyen vagy ehhez hasonló részvénykiválasztási stratégiát.

Tanulság: Hobbinak jó (?), de ennél van egyszerűbb módja is a pénz kamatoztatásának.

Számomra ez a módszer az etf-ek vásárlása.

ETF befektetés – mert az élet többről szól, mint a megfelelő részvények kiválasztása

Az ETF alapú befektetés lényege, hogy belátod: hosszútávon nem tudod felülteljesíteni a piaci hozamokat.

Mondjuk nem könnyű ezt belátni, mert egy egész iparág épült arra, hogy meggyőzzenek az ellenkezőjéről. De ne higgy nekik.

És, hogy mi ennek a stratégiának a lényege?

Az amerikai részvénytársaságok 1900 és 2005 között 9,5 százalék éves hozamot termeltek dollárban. És ez valószínűleg a jövőben is ekörül fog mozogni.

Így nem az a cél, hogy okos legyek és ennél magasabb hozamot érjek el.

Ugyanis valószínűbb, hogy nem fogok.

És Te sem…  /Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnod 😔/

De ez nem baj. Hosszútávon már ennek az évi átlag 9,5 százaléknak az elérése is csodákra képes.

Ráadásul a forint gyengülés miatt a 9,5 forintban igazából bőven 10+ százalék éves hozamot jelent.

Így befektetéseim teljesítményében erre lövök.

Meg arra, hogy ezt a lehető legkisebb költségek mellett tudjam elérni.

Szerencsére ETF-fekkel a költségek lecsökkenthetők minimálisra. Plusz a működésének megértése is jóval kevesebb időt igényel.

Most úgy tűnhet, hogy saját tudásomat degradálom. Pedig a valóságban csak szimpla Dunning Kruger hatásról van szó.

A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását.” – Wikipédia

Az elmúlt 5 évben annyi cikket, könyvet és tanulmányt olvastam a témában, hogy már látom mennyire komplex feladat megverni a piacot és, hogy milyen keveseknek sikerül ez tartósan.

Tehát, ha úgy nézem, hogy Warren Buffett “A szakértelem fennsíkján” van, akkor én a legjobb indulat mellett is csak “A megvilágosodás emelkedőjén” tarthatok.

De ezzel nincs baj. Mert ez igazából megkönnyíti a dolgomat.

Innentől már csak arra kell figyelnem, hogy folyamatosan megtakarítsak és abból, vásároljam az ETF-ket.

Ezért kezdtem el S&P500 is EURO STOXX 50 etf-ket vásárolni. Utólag már okosabbnak látom MSCI World etf-fel kezdeni, mert úgy tudod a legkisebb kockázat mellett elkezdeni a részvényalapú befektetést.

Mivel fiatal vagyok és évtizedekben gondolkodom, ezért bevállalhatok extra kockázatokat.

Ezért vásároltam kis kapitalizációjú részvényeket tartalmazó etf-ket és az amerikai technológiai vállalatokat magába foglaló  Nasdaq 100 etf-fet is. Ezeknek magasabb a kockázata, így nagyobb árfolyamingadozásuk lesz, de hosszútávon nagyobb hozamot várok tőlük.

“Value” részvények

Ez az a része a portfoliómnak, amelyre legkevésbé vagyok büszke. Az itt található részvények aránya csupán 13 százalékát teszik ki a teljes portfoliómnak és ennél magasabb arányt a jövőben sem szeretnék. Legalábbis nem további részvények vásárlásán keresztül.

Szeretem Value részvényeknek nevezni ezeket, mert azt sugallja, mintha egy jól átgondolt értékelés utáni tudatos döntés eredményeként jöttek volna létre.

value investing, vagyis az értékalapú befektetés lényege, hogy eltérés van egy adott vállalkozás valós és piaci értéke között, a befektető pedig ezt az eltérést használja ki. Alapfeltevése, hogy a piac nem hatékonyan és nem a valós értékének megfelelően árazza be a részvényeket. – Hold.hu

Sajnos sok esetben nagyon nem erről volt szó. Ez az a része a portfoliómnak, amelyet leginkább az érzelmek vezéreltek a ráció felett.

A “hülyeség hegyén” még azt gondoltam, hogy rendelkezem azzal a tudással, amivel ki tudnám választani felülteljesítő részvényeket, amivel kapcsolatosan mára jóval szkeptikusabb lettem.

Ezt az eredmények is alátámasztják, ugyanis 2018 óta 7,92 százalékos éves átlaghozamot termeltek ezek a részvények.

Kezdem a legnagyobb baklövésemmel.

Baidu – BIDU

Kínai tech vállalat.

Ez egy teljesen érthetetlen ostoba befektetés volt.

Emlékszem a wc-n telefont nyomkodva /ahelyett, hogy a élet nagy dolgain gondolkodtam volna, mint minden valamire való ember/ jött szembe egy befektetésekkel foglalkozó youtuber videója a cégről, amelynek hatására pár nap múlva már meg is vettem ezt a részvényt. Anélkül, hogy belenéztem volna a beszámolójába, kiszámoltam volna a könyvszerinti és belső értékét vagy megértettem volna az üzleti modellt és a piacot, amiben tevékenykedik. 😞

Igazi meg akarok gazdagodni minél gyorsabban ostoba érzelmi döntés volt…

Ezen szépet buktam is. Mondjuk ha nyertem volna rajta, akkor is ostoba döntésnek tartanám, mert színtiszta szerencsére hagyatkoztam.

Ennyi erővel a kaszinóban is megpörgethettem volna a pénzt.

Tanulság: Így ne csináld!

Kulcs-Soft – KSOFT

Most jön az a rész, amikor felvágok, hogy milyen ügyes és okos voltam. Néha ilyen is van.

Ez egy kisebb magyar részvénytársaság, amely könyvelési szoftvereket árul.

Ez egyike volt életem első részvényvásárlásaimnak, ugyanis még pénzügy mester hallgatóként 2016 körül egyik beadandómnak ezt a vállalatot választottam.

Ellentétben a Baiduval itt nagyon komolyan elvégeztem a házifeladatot. Elolvastam visszamenőleg a beszámolókat, kiszámoltam mindent, amit ilyenkor kell. Sőt még a tulajdonos könyvét is elolvastam, hogy megismerjem gondolkodásmódját.

A vállalat számai nagyon jók voltak és mivel könnyen érthető volt az üzlet, ezért magabiztosan vásároltam bele.

Azután is folyamatosan figyelemmel követtem a beszámolóit. Sőt később még több részvényt vásároltam a meglévőkhöz. Pontosan tudtam mit tud a cég és, hogy mi a reális ár érte.

Ez meg is hozta a gyümölcsét, ugyanis az osztalék mellett szép árfolyamnyereségem keletkezett.

2019-ben a covid előtt felrántották 3000-ig, amit akkor egyáltalán nem értettem, ugyanis a számok alapján egyértelmű volt számomra, hogy nem ért ennyit a vállalat.

Kétségek között ugyan /nehéz az árral szemben menni/, de 2400 és 3100 forint között kitáraztam a 80 százalékát.

Forrás: Portfolio.hu

Aztán jött a covid, ami egy tökéletes visszaszállási pontot adott, mert ott meg már egyértelmű volt, hogy 1200-nál többet ér.

Közben kiderült, hogy itt volt árfolyam manipuláció is az elmúlt években, így lehet a 3000-es menetelés is egy ilyen volt. Ez és az alacsony közkézhányad már kevésbé teszi vonzóvá a részvényt.

Tanulság: Csak akkor vásárolok egyedi részvényt, ha nagyon jól ismerem a vállalat működését.

Magyar blue chipek

Ezekből csak akkor vásároltam, amikor nagyon nagyot esett a piac. Úgy érzem a magyar  részvénytársaságokat jól ismerem és, ha ez alapján látok egy jó beszállót hajlamos vagyok megnyomni azt a vétel gombot.

Így történt 2020-ban a Covid miatti beszakadásnál, amikor OTP-t és MOL-t vásároltam. És ugyanez volt most 2022-ben is, annyi különbséggel, hogy MOL-t eladtam ugyanis az ársapka és az állami extra adókat túl nagy kockázatnak láttam. Helyette bejött a Richter, aminél úgy éreztem, hogy jobban megütöttek, mint amennyire az ésszerű.

De az idei történések rámutattak arra, hogy a magyar részvényeknél az átlagosnál is nagyobb az ország és politikai kockázat, amelyek hatását még megtippelni is nehéz annyira “kreatívak” tudnak lenni döntéshozóink. Éppen ezért a jövőben nem tervezek tovább ilyen vásárlásokat. Igazából már ezzel sem vagyok túl komfortos. Ennek egyik legjobb példája a december 23-án bejelentett visszamenőlegesen is érvényes gyógyszeripari extra nyereségadó. Nem tudok megbarátkozni ezekkel a balkáni módszerekkel és a jövőben inkább kimaradnék az ilyenekből.

2022-ben sok olyan történt, amellyel magyar kisbefektetőként beszűkültek a lehetőségeink. Magyar részvényeknél a kiszámíthatatlan gazdaság politika nehezíti dolgunkat, míg amerikai részvényeknél a kettős adóztatási egyezmény kérdésessége.

Nehéz így hosszútávra tervezni…

Állampapír

Állampapírok célja, hogy ne inflálódjon a pénzem és valami olyanba kamatoztassam, amiben legalább részben meg tudom tartani az értékét, amíg nemesebb felhasználási célt nem találok.

Év elejére már elég egyértelművé vált, hogy a MÁP+ átlag 4,95 százalékos hozama semmire sem lesz elég, ezért el is adtam mindet.

Helyette inkább DKJ-t és további PMÁP-ot vásároltam. Illetve a régi PMÁP sorozatokat is lecseréltem szeptemberben, ugyanis egy kis excelben való számolgatás után kijött, hogy az új PMÁP sorozatra való váltással pénzt nyerhetek.

10 kattintással a webkincstárban kerestem 64 181 forintot. Legjobb órabér az évben 🙂

Ezt a tippet és az excelt feliratkozóimmal is megosztottam, szóval ezért is érdemes rajta lenni a hírlevéllistámon. 😉

A jövőben itt nem hiszem, hogy lesz változás. Továbbra is olyan pénz kerül ide, amely biztosítja a likviditásomat nagyobb kiadások esetére, illetve ha adódnak a piacon jó beszállási lehetőségek, akkor hajlandó vagyok innen átallokálni valamennyit ETF-fekbe.

Összegezve

Így néznek ki a változások összegezve két kördiagrammban.

Ha mindent egybe nézek, akkor 2018 óta a teljes portfólióm forintban évi átlag 11,74 százalék hozamot termelt.

És ebből már a költségek is lejöttek.

Összességében elégedett vagyok és bízom abban, hogy ez a szint tartható.

Mivel elég konkrét értékpapírokról írtam, ezért le kell, hogy írjam, hogy ez a cikk nem befektetési elemzés és nem is befektetési tanács, szóval minden befektetés saját felelősségre történik.

A szokásosnál hosszabbra sikeredett ez a cikk, szóval egy hős vagy, ha idáig eljutottál. Viszont még ezen felül is szívesen olvasnék a te befektetési sikereidről / sikertelenségeidről. Írd meg kommentben, hogy számodra mik voltak a legnagyobb tanulságok befektetőként?

Szeretnél tudatosabb lenni pénzügyeidben? Iratkozz fel és küldök pár hasznos cikket.

Diószegi Dániel

Diószegi Dániel vagyok a Számvető blog szerzője. Pénzügyi végzettséggel és 5+ év banki tapasztalattal a hátam mögött is úgy gondolom, hogy a pénzügyekről mindig lehet újat tanulni. A blog azzal a céllal született, hogy folyamatos tanulással fejlesszem magam és mások pénzügyi tudatosságát.

10 válasz

  1. Szia

    Érdekes volt olvasni az írásod. Köszönöm. Nekem egyelőre az az aggályom az etf-el, vagy bármi egyébbel, amihez euro átváltás kell, hogy amíg ez a gazdasági helyzet van, addig ez van. Viszont ha helyreáll a rend, csökken az infláció, normalizálódik az euro-forint árfolyam, akkor a most átváltott pénz 400 felett csak emiatt sokat fog veszíteni, ha visszaáll pl 360 körüli értékre. Egy másik oldalon néztem egy több évtizedes összefoglalót arról, hogy a tőzsde (magyar, német és amerikai) visszamenőleg 8% alatti hozamot produkált. Tbsz-el ugye adómentesíthető. Ez akkor lesz érdekes inkább, ha az infláció lemegy normál állapotra, és a pmáp pl. már nem éri meg. Akkor érdekelni fog engem is más lehetőség, addig viszont tanuló fázisban vagyok. Összegezve én azt olvasom mindenhol, hogy a piaci átlag 8% körül van, így ezzel érdemes számolni hosszú távon passzív befektetőként.

    1. Szia
      Igen, abban egyetértek, hogy most 1-2 évig egy PMÁP is bőven elég lehet. De hosszútávon állampapírral nem hiszem, hogy elérhető infláció feletti hozam, ezért keresni kell az egyéb lehetőségeket, ha reál hozamot szeretnénk. Hogyha egy MSCI World-öt nézünk, ami a világ fejlett országok részvényeinek a teljesítményét követi le, akkor dollárban reális az általad említett 8 százalék. Viszont ez forintban jóval magasabb a forint gyengülése miatt. De egy S&P500 1900 óta hozta az átlag éves 10 százalékot dollárban. Egyébként érdekelne ez a tanulmány, amit említesz. Esetleg be tudod linkelni?

  2. Helyesen ETF-fel (és Ferinek: TBSZ-szel). Nincs és soha nem is volt -al, -el rag a magyar nyelvben (az egyszerűsítés elve más, pl. kisebbel). Nagyon terjed ez a hülyeség, pedig szóban sem így elharapva mondjuk. Amúgy érdekes utat jártál be, nem gondoltam volna, hogy az osztalékfizető stratégia ennyire rosszul (de kiszámíhatóbban) teljesít a trend alapú megközelítéshez képest. Merthogy láthatóan értesz hozzá, szóval Benjamin Graham büszke lehet Rád. 🙂

    1. Elismerem, hogy a nyelvtan sose volt az erősségem. De próbálok kompenzálni szakmaisággal cserébe😁 Köszönöm, hogy jelezted a hibát és pozitív szavakat. Javítottam.

  3. Őszinte, részletes leírás, öröm volt olvasni! Nekem egyedül az a bajom ezekkel a “befektetésekkel”, hogy annak valók, akinek már van vagyona. Vagyonépítésre alkalmatlan az évi 5-10-15% hozam sajnos.
    De onnantól, hogy lottót nyertél, ezzel már fent lehet tartani a szintet! Csak így tovább!

    1. A vagyonos emberek vagyonukat az esetek többségében több évtizedeken keresztül építették fel kitartó következetes munkával és megtakarítással ~befektetéssel~
      “Vagyonépítésre alkalmatlan az évi 5-10-15% hozam sajnos.”…???
      Nincs vagyonod? Csupán két dolgot kell tenned: 1., Havonta Nettó jövedelmed 20%-át tedd félre. 2., Az így megmaradt jövedelmed oszd be, soha ne költs többet a maradéknál.
      Ráléphetsz a vagyonosodás útjára,a döntés a tiéd!!! -sok sikert és KITARTÁST!!!

    2. Igen, ez sajnos így van. Az út elején szerintem nem is az a fontos, hogy mekkora hozamot érsz el. Sokkal inkább a havi megtakarított összeg nagyságán múlik az, hogy mennyire gyorsan tudsz haladni a vagyonépítésben.

  4. Nem lebecsülendő az a 3%!!!
    Régóta foglalkozom befektetésekkel,ezen belül részvényekkel is,de ha én megverném a piacot nettó 3%-kal évente,akkor megéri mind az idő,a belé fektetett energia és talán az extra költség is. Persze minden relatív,mennyi az az idő,mennyi az az energia….stb.

    A tisztelt hozzászóló gondolatmenete jó és egyben izgalmas,de nem igazán értem,hogy miért számolgatnak bármilyen „piaci átlaggal” ~hozzászóló szerint 8% ez~ amikor a valóság meg sem közelíti!!!+!
    Megtakarításos életbiztosításom volt, jelenleg Nyugdíjpénztári megtakarítás 2 is van ~az egyik több mint 25 éve!!!~ ,egészségpénztári szerződésem is van ahová csak fizetek,de soha nem veszek fel belőle semmit. Különböző befektetési jegyeim szintén vannak ~abszolút hozamú,származtatott,vegyes -ill.tiszta részvény is.Az elmúlt 30 év alatt egyetlen egy évre emlékszem ~2019~ amikor maradéktalanul elégedett voltam a hozammal a többi zömében meg sem közelítette az 5 %-ot.
    Sem az alapkezelők,sem a vagyonkezelők nem győztek meg igazából mérhetetlen nagy tudásukról,de 1- 2 csalódást leszámítva ŐK IS EMBEREK,héha ők is tévedhetnek……

    Végezetül:
    Legnagyobb nyereségem KETTŐ! Az egyik mikor 66%-os veszteséggel eladtam a NABI részvényeket.-ha nem teszem 100% lett volna a veszteség!!!
    A másik amikor kifizettem egy tőzsde tanfolyamra a díjat,amely a tőkeáttáteles ügyletek ~ FOREX,Arany,Olaj,Indexek…stb.~ világába volt hivatott bevezetni. -jó tanuló pénz volt arra,hogy NEM NEKEM VALÓ!!! Demón gyakoroltam sokat,de valahogy mindig más történt mint amit én nagyon gondosan és alaposan kiszámoltam -vagy csak a stoppok helyét nem számoltam ki és rossz helyre tettem ami rendre kiütött? Örök talány marad….

    1. Egyetértek, hosszútávon 3% különbség rengeteget számít. De nem vehetjük figyelmen kívül a befektetett időt, ami ennek eléréséhez szükséges. Mert ugyanezt az időt arra is szánhatom, hogy növeljem a megtakarítási képességemet mondjuk azáltal, hogy növelem a jövedelmem. Ha van x időm, amit vagy abba tudok fektetni, hogy növeljem a hozamom vagy abba, hogy növeljem a megtakarítási összeget, és mérlegelem, hogy melyik térül meg jobban, akkor egyelőre még azt látom, hogy a megtakarítási ráta növelése a kifizetődőbb. Tehát jobban megéri tanulni, plusz jövedelmet szerezni, amiből többet tudok félretenni. De abban igazad van, hogy ahogy a vagyon nő, úgy egyre inkább tolódik a megtérülés a magasabb hozam elérése felé. De ez nálam még a jövő zenéje 🙂

      A tőkeáttételes ügyletek szerintem senkinek sem valók. Inkább nevezném kaszinózásnak, mint befektetésnek 🙂 De nem hiszem, hogy Te voltál a hibás, hogy ezek nem jöttek be. A játék jellegéből adódóan nagyon rosszak az esélyek. Nem véletlen, hogy a forexes cégeket kötelezik, hogy tegyék ki a főoldalra, hogy az ügyfeleik hány százaléka bukik. Kevésnél van ez a szám 80 százalék alatt…

      1. Úgy igaz ahogy mondod ~írod. Elégedett akkor lennék vagyonom nagyságával ha az éves kamat fedezné legalább napi szükségleteim mértékét.Ettől messze vagyok,tehát a hatékonyság felé tolódik el a mérleg nyelve.Az idő ami megfizethetetlen! -nincs újabb 30 évem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Megosztom Facebookon
Megosztom Redditen
Megosztom Linkedinen

Valóban független konzultáció a személyes pénzügyeidről, érthetően, termékértékesítés nélkül

Kapcsolódó cikkek

Spórold meg a 2 900 forintos kártyadíjat az OTP egészségpénztárnál a “SZAMVETO” kuponkóddal

Segítségre lenne szükséged?

Jelentkezz egyéni konzultációra

15 000 Ft / alkalom

Konzultáció díja: 15 000 Ft / alkalom

Töltsd ki az űrlapot és hamarosan keresni foglak a részletekkel és időpont egyeztetéssel.

Sajnos személyi jövedelmadó befizetés nélkül nem tudod igénybe venni ezt a lehetőséget

Jogi nyilatkozat

A Számvető egy ingyenesen elérhető pénzügyi weboldal, amelynek célja, hogy az olvasókat segítse releváns információkkal, amelyek a leginkább érthető módon mutatják be az adott pénzügyi terméket. Kérlek azonban, hogy az itt közölt információkat ne tekintsd ajánlásnak. Vedd figyelembe, hogy az oldalon megjelenő tartalmak teljesen szubjektívek, amelyek hiányosak és/vagy pontatlanok lehetnek. Kérlek minden esetben ellenőrizd az itt leírtakat. Sőt, hálás leszek érte, ha pontatlanságot találsz és ezt jelzed felém. Ezek a teljesen ingyenes tartalmak a partnerek (az ezen az oldalon felsorolt ​​vállalatok némelyikétől) affiliate linkjén történő belépések után kapott ajánlási jutalékoknak köszönhetően fenntartható (ezek nem járnak többletköltséggel a belépőnek/regisztrálónak).